Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Vékonybél
103 végül a kis medencében foglalnak helyet ; ez utóbbiból száll fel rendesen az ileumnak az az utolsó darabja (ileum ascendens), mely a vastagbélbe megy át. A vékonybelek tömegét jobbfelől, felülről és balfelől a három colonrész fogja keretszerűen közre, elölről a nagy cseplesz fedi. Hosszúság, átmérő. A jejuno-ileum átlag 6.5 méter hosszú. Átmérője felülről lefelé mindinkább csökken, úgy hogy legvéko- nvabb része a vékonybélnek közvetlenül a vastagbélbe való be- szájadzásánál van. Átmérője felül 4—5 cm, alul 3—3.5 cm. Hashártya. Teljesen intraperitonealis bélrészlet ; kezdetén, a flexura duodenojejunalisnál1 előbújik a hashártya mögül s mind hosszabb, kettőzetté, a bélfodorrá, mesenterium, emeli ki a peri- toneumot ; leghosszabb (1Θ—12 cm) e kettőzet kb. 20—25 cm- nyíre a vakbéltől. A bélen két szélt különböztetünk meg : a bélfodor tapadásának megfelelő vonal a bélfodri szél, margó mesenterialis, ezzel szemközt van a szabad szél, margo liber. Külső felszín. A jejuno-ileum sima külső felszínü, falzatán harántvonalak alakjában áttünnek a nyálkahártya gyűrűszerű redői, plicae circulares, s már külső megtekintésre is meggyőződ hetünk, hogy ezek az ileum felé mindinkább ritkulnak s végül ennek alsó felében egészen eltűnnek. A jejunum erősebb erezetű s ezért rendesen bővérübb, vörösebb az ileumnál. Diverticulum ilei. Körülbelül 2%-ában az eseteknek veleszületett rövidebb-hosszabb csőszerű vak kitüremkedése van a vékonybélnek. Diverticulum ilei verum-nak s. Meckelii-nek2 nevezzük e kitüremkedést, megkülönböztetésül az élet során kóros okok hatására keletkezett diverticulum falsum-októl. A Meckel- féle gurdély fejlődéstani maradvány : a ductus vitellointestinalis- nak el nem sorvadt maradéka. 3—9 cm hosszú, de lehet sokkal hosszabb is, 30 cm-ig. Leggyakrabban 50—60 cm-re a vakbéltől található az ileumon. A végétől kötőszöveti zsineg indulhat el, mely a köldökhöz, a hasfalhoz vagy más bélrészlethez tapad s belső bélelzáródásnak lehet mechanikailag az okozója. Ritka esetben a köldökig ér a diverticulum, sőt ott nyílhat is kifelé (anus praeternaturalis umbilicalis). A Meckel-gurdély nem ritkán található lágyéksérvben (Littre- féle sérv). A bélről lefűződhet mint zárt tömlő, melyet felszaporodó nyálkás váladéka erősen kitágíthat. 1 E flexura megtalálásához előbb fel kell hajlítanunk a nagy csep- leszt s a colon transversumot, azután a holttest jobbfelére kell áthelyeznünk a vékonybélhurkok tömegét. Erre előtűnik a radix mesenterii s a hashártya mögül előbukkanó flexura duodeno-jejunalis.- Meckel, J. Fr., hallei anatómus, 1714—1777.
