Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
75 Ennek hiánya miatt a csontos mellkas idoma éppen a fordítottja a teljes mellkasénak ; míg ez inkább felfelé, a vállak és a nyak felé szélesedik, addig az osteothorax felfelé keskenyedő csonka- kúp, oldalfelé kidomborodó kontúrvonalakkal. Élűiről hátra kissé lelapult, oldalról nézve tojásdad alakú, keskenyebb felső véggel. A lelapult mellidom jellegzetes vonása az embernek a vízszintes testtartási! állatok mellkasa jobbról balra összenyomott, ami a mell- és hasiiri zsigereknek egészen más statikai viszonyaiból érthető : az emberen a rekeszen nyugszanak, az állaton a ventralis testfalra nehezednek. A mellkas csonka-kúpja felül is, alul is nyitott. Keskenyebb felső nyílását, apertura thoracis superior, az első bordák merev gyűrűje fogja be az 1. mellcsigolyával s a szegycsont markolatával. Az apertura síkja lejtősen esik le előre, 30° szögben a vízszinteshez ; a szegy markolat felső szélétől hátra húzott vízszintes vonal a 3. mellcsigolya felső szélét, idősebb emberen a közepét vagy az alsó szélét metszi. A sternumba ízület nélkül beszö- gellő rövid első bordaporcogó csak kis kitérést enged meg. A mellkas legfelső része a lélegző-mozgásokban legkevésbbé résztvevő szakasza a thoraxnak, itt a tüdő legkevésbbé ventilálódik. Ebből magyarázzák, hogy a tüdőcsúcsok leginkább hajlanak a gümőkóros megbetegedésre (csúcshurut), különösen ha az első bordaporcogó már fiatal korban merevebb a rendesnél (Freund, 1859.). Sokkal tágabb, de szabálytalanabb alakú is a mellkas alsó nyílása, apertura thoracis inferior. Legmélyebb pontját oldalt a hónalj merőlegesében a 11. borda porcogós csúcsával éri el. Innen hátrafelé a 11. és 12. borda mentén mérsékelten emelkedik a mellkas alsé) határvonala az utolsó mellcsigolyához. Sokkal meredekebb e határ emelkedése az elülső oldalon, hol a középen felére rövidül a mellkas. A bordaívek szabad szélét a hónaljvonaltól a szegycsontig porcogok (7—10) alkotják. A bordaívek kétfelől meredeken húzódnak fel a corpus sterni alsó végéhez, mely az 5. borda legmélyebb pontjával áll egy színvonalon ; a köztük átlag 70°-nyi szögletet (angulus infrasternalis) a lágyrészekből álló hasfalzat tölti ki s beléje nyúlik felülről a kardnyúlvány. A hasnak ezt a tájékát epigastriumnak vagy scrobiculus cordisnak nevezzük ; a gyomor pylorikus része van ittt. A mellkas kúpidoma nem egyenletesen szélesedik lefelé : a 4. bordáig erősen, innen a 8.-ig csak kis fokban, legalul a bordák inkább összetérnek, a mellkas keskenyebb harántátmérőjű lesz, különösen a női nemben. Oldalról való megtekintéskor a