Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
63 abból is kiderül, hogy a kétoldali ízület csak egyszerre működhet. A mozgásnak itt két főtengelye van. Kiadóbb a haránttengely körüli mozgás, vagyis a fej bólintó mozgása előre és hátra.1 A tengely a külső hangvezeték mögött, közvetlenül a csecsnyúlvány elülső szélén lép ki a fejből. Ez a fej fő mozgás- tengelye s egyúttal alátámasztási vonala, ennek mentén nyugszik az átlag 4 kg súlyú fej a gerincoszlopon. E vonal a fej súlypontja mögött van, vagyis a fejnek a forgástengely előtt levő része súlyosabb a mögötte levőnél. A fejet egyenes tartásában a tarkóizomzatnak állandóan gyengén összehúzódott állapota, tónusa tartja meg ; amint elernyed ez az izomhatás, saját súlyánál fogva előreesik a fej, amint azt pl. az ültében elalvó emberen látjuk. Az előrehajlítás kisebbfokú, mint a hátrahajlítás, amaz 20°-ra, ez 30°-ra terjed ; főakadálya mindkettőnek a nyakszirt- esont és az atlas közti rést kitöltő hártya (membrana atlantooccipitalis) megfesziilése, az egyiknek a hátulsóé, a másiknak az elülsőé. De fejünk előre- és hátrahajlításakor sohasem használjuk egyedül ennek az ízületnek a mozgását, hanem hozzácsatoljuk még a többi nyakcsigolya ante- és retroflexióját is, amivel a mozgás nemcsak nagyobb kitérésűvé, hanem egyúttal kevésbbé feszessé is lesz. A felső fejiziilet másik mozgását a rövidebb sagittalis tengely körül végzi ; ez a fej csóválásában áll, vagyis abban a mozgásban, mikor a fej a frontalis síkban az egyik vagy másik váll felé hajlik. De á csóválásra is áll, hogy főrészét a többi nyakcsigolya végzi lateroflexiójával, az atlantooccipitalis ízületre csak 15—20° esik. E mozgás tengelye nem halad egészen sagittalisan, hanem hátulról előre és kissé felfelé. Az alsó ízület, articulatio atlanto-epistrophica, rotatiós Ízület ; tengelye a fognyúlvány tengelyével esik egybe. A mozgás a fej tagadó gesztusának felel meg ; terjedelme Fick szerint jobbra is, balra is 30°, mások, pl. Hughes szerint sokkal több : 52°. A mozgást tulajdonképen az atlas végzi az epistropheuson, a fej csak követi az atlas mozgásait. E rotatiós mozgás tehát egészen más alapon megy végbe, mint a többi csigolya torsiós mozgása. Az érintkező ízfelszínek kúphoz hasonlíthatók ; a tö1 Az előrebólintás minden európai népnél az igenlést fejezi ki. A fej hátravetése a régi görögöknél tagadást ( áraveveiv ) jelentett, s azt jelenti ma is sok déleurópai nép, pl. az olaszok körében.
