Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
61 nem a hiányzó test helyének felel meg ; a dens epistrophei tölti ki. Mögötte van az igazi, tág foramen vertebrale. Nem hagyhatjuk említés nélkül az atlasnak egy érdekes rendellenességét, nevezetesen az atlas assimilatióját. Ez abban áll, hogy az atlas többé-kevésbbé beleolvadt a nyakszirtcsontba. de úgy, hogy egyes részei kiemelkednek a csontból s az atlas idoma mégis annyira-amennyire felismerhető. Néha az egész assimilált atlas megvan, csak mintha oda volna ragasztva a nyakszirtcsonthoz. Természetes, hogy az assimilatio esetén a nyakcsigolyák száma eggyel apadt. Ennek a rendellenességnek az ellenkezője az, amit az occipitalis csigolya manifestatio jónak neveznek. Ilyen esetben a meglevő atlason kívül még mintha a nyakszirtcsontból egy második, felső atlas (proatlas) bontakoznék ki homályosan ; ezen vannak a condylusok. Mindkét rendellenesség bizonyos fokig a koponya fejlődéséből érthető. A koponya-alap chordalis része, akárcsak a csigolyák, ősszelvényekből fejlődik, még pedig bárom ősszelvényből. Ennyi csigolyából lehet eszerint származtatni a koponyalapot. E három csigolya telepe azonban nem jut a végleges állapotban önállóan érvényre, hanem már a porcos stádiumban egységes teleppé olvad egybe. Ha e telepbe beleolvad a 4. ősszelvényből származó atlas vagy annak egy része is, az assimilatio áll elő, ha ellenben a 3. occipitalis csigolya is az önállósulás felé törekszik, a manifestatio jön létre. Epistropheus.1 A második csigolya, epistropheus vagy axis, már sokkal közelebb áll a nyakcsigolyák rendes típusához. Nem is különbözik ezektől másban, mint hogy testének felső felszínéről a fognyúlvány (dens epfstrophci vagy processas odontoideus) emelkedik ki, s hogy ettől kétoldalt a test felső felületén ott találjuk az átlássál való egyesülésre szolgáló, a fognyúlvány töve felől lejtősen és divergálva leeső két kerek, csaknem lapos ízfelszínt. A fognyúlvány széles hasissal ered, azután a tövén nyakszerűen befűződik, majd bunkósan megvastagodik s kúpalakban kicsúcsosodva végződik. Elülső felszínén látjuk az atlasív fovea dentisével iziilő kis kerek ízfelszínt, melyet éppúgy, mint a fovea dentist, nem üvegporcogó, hanem rostos porcogó von he. De a 1 í.Tí és oxgoyC.VQ, csigolya, ami a csigolyák feleli van, mert régebben az első csigolyái nevezlek így. A franciák es angolok az epistropbeusl axisnak nevezik.
