Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
54 csigolyáig ; ezen végződik. Rostozatos szerkezetű ; a rostok benne a tövisnyúlványok csúcsaitól ívalakban lefelé húzódnak. 6. A keresztcsont és farkcsont között a már említett synchon drosison kívül több szalag biztosítja az összeköttetés szilárdságát. E szalagokat elülsőkre és hátulsókra osztjuk. Az elülső szalag (ligamentum sacrococcygeum anterius) a synchondrosis elülső felszínét borítja hosszanti és részben X alakban kereszteződő rostokkal ; a farkcsontnak hátrafelé billenését akadályozza meg. Hátulsó szalag több van, és pedig a) ligamentum sacrococcygeum posterius profundum. A hátulsó hosszanti szalag folytatása ; a keresztcsatorna alsó nyílásának mélyében borítja az utolsó keresztcsigolyát és első farkcsigolyát, b) Ligamentum sacrococcygeum post, superficiale. A hiatus sacralist zárja el ; Fick membrana tectoria hiatus sacralisnak nevezi. A csigolyák egész hátulsó szalagkészülékének az összevont maradványa, c) Ligamentum sacrococcygeum post, articulare. A csökevényes íznyúlvá nyokat (cornua sacralia és coccygea) köti össze egymással, d) Ligamentum sacrococcygeum laterale. A harántnyúlványok között feszül ki az incisura sacracoccygea oldalsó szélén. Az 1 farkcsigolyának a keresztcsonthoz való odaforradása esetén ez is elcsontosodik s a keresztcsont incisurájával az 5. keresztlikat zárja körül, e) Ligamentum coccygeum laterale ; az 1. és 2. farkcsigolya harántnyúlvány-csökevényei közt feszül ki. A gerincoszlop egészben. A gerincoszlop praesacralis részének kb. % részét a csigolyák, V4 részét a csigolyaközti porcogok építik fel. Elölről tekintve a gerincoszlopot, a csigolyatestek kiemelkedő sorozatát látjuk ; a háti és ágyéki csigolyák mélyen bedomborodnak a mellkasba és hasüregbe, míg a nyakcsigolyák laposabb fel- színűek. A csigolyatestek az 1. csigolyától a keresztcsontig magasságban és szélességben is növekednek, úgyhogy a 24 praesacralis csigolya összességét hosszúra nyúlt, lefelé szélesedő kúp hoz hasonlíthatjuk, melyhez alul a keresztcsontban egy ellenkező elhelyezésű, azaz felfelé szélesedő sokkal rövidebb kúp csatlakozik. Oldalról tekintve a gerincoszlopot, leginkább a gerinccsatornába vezető lyukak (foramina intervertebralia) kötik le a figyelmet : függőleges hossztengelyű, ovális nyílások ezek, melyek az ágyékrész felé tetemesen tágulnak. A nyaki részen e nyílásoktól oldalt még a canalis transversarius fut felfelé.
