Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)

Csontvázrendszer

32

Az izületi porcogó simává és sikamlóssá teszi az ízületben érintkező csontvégeket, rugalmasságával a csontok összeütközésének erejét csökkenti, és végül, összenyomható, plasztikus anyag lévén, a csontvégek egyenlőtlenségét kiegyenlíti s az iziilet mozgásait valamivel szabadabbá és változatosabbá teszi, mintha a csontok az iziilő felszínig csontállományból állanának.

3. Az izületi tok (capsula articularis) két szét nem preparálható rétegből áll : a belső synovialis hártyából vagy intimából (stratum synoviale) és a külső rostos tokból (str. fibrosum). A belső réteg felszíne síma, lágy, rajta nagyítóval apró boholyszerü kiemelkedéseket (vilii syvoniales)) láthatunk, amelyekkel a felszíne növekszik. Több helyen a tok az iziilő csontok felszínei közti eltérések kitöltésére zsírral telt vagy csak kötőszövetből álló reclö- ket (plicae synoviales vagy adiposae) bocsát az iziilet belsejébe. Laza, sejtdús kötőszövetből áll ; a sejtek a felszín felé mind tömörebben, szinte hámszerüen helyezkednek el, de hámja (en- dotheljeV a synovialisnak nincs {Hammar 1894). A stratum fibro sumot costos kötőszövet alkotja, kevés rugalmas rosttal, rostozata hosszirányú ; a csontvégeken a porcogó szélén túl a csonthártyába megy át. A rostos izületi tok különböző erősségű : összefügg ez a mozgások szabadabb vagy korlátoltabb voltával. Ahol a mozgások nagy kiterjedésűek, mint pl. a vállizületen, ott a rostos tok gyenge és laza. Néhol a rostos réteg egészen hiányzik, nevezetesen az olyan helyeken, ahol az ízülettel izmok nőttek szorosan össze. Ilyen viszony van pl. a vállizület tokja s a musculus subscapularis között.

Az izületi tok igen bővelkedik erekben és idegekben. Sérülései esetén az Ízület könnyen megtelik vérrel (haemarthros). A verőerek sűrű hálózatot alkotnak az iziilet falában, különösen a feszítő oldalon, hol kevésbbé vannak kitéve az összenyomatás- nak ; a hálózatban az iziilet környékének összes artériái részt vesznek. Bő beidegzése miatt az izületi tok igen érzékeny ; ezért olyan fájdalmasak az ízületek gyuladásai és sérülései. Az izületi tokban és környezetében igen sok idegvégtest is található, különösen Krause-féle véggömbök és Vater-Pacini-féle végtestek : az utóbbiakból pl. a könyökiziileten 96-ot számláltak össze. Az ízületek idegei természetesen mind érző természetűek ; az izmok érző idegeivel együtt a helyzetérzést szolgálják, vagyis azt az érzésünket, melynek révén behunyt szem mellett is mindig tu domásunk van tagjaink helyzetéről és izmaink összehúzódásának fokáról.

Az izületi tok az ízvápán az ízfelszín széle közelében, vagy ha