Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
26 physiscsontja hamarabb és nő össze a középdarabba]. Van egy jel, melyből a teljesen kifejlődött csonton is megállapíthatjuk, hogy melyik az előbb odanövő csontvég. Ez a táplálócsatorna iránya. Tudjuk, hogy ez a csatorna mindig ferdén nyomul a csontba ; az a csontvég, amelynek irányában halad, előbb for- rad oda a diaphysishez. Ennek a már igen régen ismert ténynek Schwalbe (1876) adta a magyarázatát. Az ér eredetileg, a különböző növési intenzitás érvényesülése előtt, derékszögben tér be a csontba, átfúrva előbb a csonthártyát, mellyel szorosan összenőtt. Ha már most a különböző növési energia érvényesül, az erősebben növő csontrész húzást fejt ki a csonthártyára, azt a rajta áthaladó arteria nutriciával együtt maga felé húzza, s így az arteria rézsútos járású lesz oly értelemben, hogy a rézsútos- sága a másik vég felé irányul. A csontok igen sok gumójában, kiemelkedésében külön csontmag fejlődik. Az ilyen csontosodó magvak rendesen csak igen későn szoktak a főcsonttal egyesülni ; ezeket a végtagcsontokon apophysiseknek nevezzük. így a combcsont nagy tompora (trochanter major) csak a 17—19. évben forrad oda a combcsont testéhez. Csontosodási módjuk szerint egész külön helyet foglalnak el a vázrészek között a koponyatető csontjai, az arc legtöbb csontja, az anulus tympanicus, a röpnyúlvány medialis lemeze és a kulcscsont középrésze. Ezek az endesmalis csontosodás módjára, vagyis közvetlenül kötőszövetből ossificálódnak (fedőcsontok). Egyébként megegyeznek a többi csonttal abban, hogy a csontképződés itt is meghatározott helyű és megjelenési idejű csontosodópontokból indul ki. A homlokcsonton pl. e pont a két homlokdudorban, a falcsonton a faldudorban van ; innen sugárirányú, de egymással hálózatosán összekapcsolódó lécek alakjában terjed a csontállomány a csont területének szélei felé. Előfordul az az eset is, hogy porcogósan praeformált vázrészek a fejlődés során egészen eltűnnek vagy kötőszövetté alakulnak át. Az elsőre példa az állcsont belső oldalán kerek átmetszett! porcogós pálcaként futó Meckel-féle porcogó, melyből mi sem marad meg, a másikra a ligamentum stylohyoideum, melynek porcogós telepe a fejlődés során kötőszöveti szalaggá lesz. A csontok növekedése. A csontok növekedésében három tényező játszik szerepet. A legfontosabb a csontot borító csonthártya részéről történő csontlerakódás, amit a csont appositionalis növekedésének neve-
