Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
176 telett végződik. A tengely lefutását úgy rögzíthetjük legjobban emlékezetünkben, ha arra gondolunk, hogy egyenes álláskor, mikor a sarkok érintkeznek s a lábak végei elől széttérnek, a tengely sagittalisan, a két lábon egymással párhuzamosan halad, s e mellett a lábhát domborulatától 45°-nyi szögben hátra a sarok felé lejt. A lábnak, mint már említettük, a következők a mozgás- kategórái : 1. lábháti és talpi hajlítás, flexio dorsalis et plantaris, 2. távolítás és közelítés, abductio et adductio, 3. a lábnak hossz- tengelye körüli forgatása, supinatio et pronatio ; az előbbinél a medialis lábszélt emeljük s a talpat a középvonal felé fordítjuk, az utóbbinál a lateralis lábszélt emeljük s a talpat kifelé irányítjuk. A tengely rézsútos járása miatt a talotarsalis Ízületben le7. ábra. A lábtőcsontok közti mozgások tengelyei; a kettős vonal az articulatio talo-tarsalis tengelye, a pontozott az artic. culeaneo-cuboideáé. játszódó mozgásban e három mozgásféleség mindegyikéből lesz valami, még pedig bizonyos állandó combinatióban ; nevezetesen a supinatióval mindig adductio és plantaris flexio jár együtt, a pronatióval abductio és dorsalis flexio. Ehhez hozzátehetjük még, hogy a supinatiónál a talp homorulata növekszik, prona- tiónál ellenkezőleg csökken : a talp kiegyenesedik. H. Virchow hasonlata szerint a supinatiós mozgáscombinatio olyan, mint a kéz mozgása az arculütésnél ; ez is supinatióból, adduetióból és volaris flexióból tevődik össze. A mozgás a kimozdult csontok szabad felszínének hamaros összeütközése s a feszes szalagok miatt nem nagyon kiadó ; terjedelme magán az Ízületen csak 20—45°, de a láb hosszúsága révén a lábujjak csúcsáig elég nagy kimozdulássá növekedik. Terjedelme különben egyének szerint változó, s változó az is, hogy mennyi esik e mozgásból az egyes összetevőkre. Albert