Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
168 lakban végzik a lábtőnek két typikus kiízesítését (exarticu- latióját). A Chopart-vonalat, linea intertarsea, proximalisan a talus és a calcaneus, distalisan a naviculare és a cuboideum határolja. Nagyjában derékszögben fut a lábfej hossztengelyére. Salakú; az S-betü medialis fele (artic. talonavicularis) distalis irányban domború, oldalsó fele (artic. calcaneocuboidea) ugyanilyen irányban homorú. Minthogy^ a szalagok a lábháton oly feszesen borítják az izületi vonalakat, hogy azokból ujjunkkal még a bőr s az izmok eltávolítása után sem érzünk semmit, tájékoztató pontokra van szükségünk az ízület felkereséséhez. Ily pontokul a medialis és lateralis lábszélnek egyes, a bőrön át is kitapintható kiemelkedéseit használjuk fel. Ilyen a medialis oldalon a tuberositas ossis navicularis : közvetlenül e mögött kezdődik a Chopart-vonal, oldalt az 5. lábközépcsontnak erősen kiszögellő tuberositasa ; ettől proximalfelé 1.5 cm-nvire van a ~ vonal oldalsó vége. A másik vonal, a linea tarso-metatarsea s. Lisfranci, a láb- tőcsontok distalis sora s a lábközépcsontok alapjai közt vonul. Iránya rézsútos a lábfej hossztengelyére, ezt kb. 45°-ban metszi, lateralis vége jóval proximalisabb helyzetű a medialis végénél. Az 1.,ékcsont és az 1. metatarsuscsont közt csaknem harántul megy, a 2. metatarsusnál azonban a vonal szabályossága csorbát szenved, amennyiben a cuneiforme secundum lábháti felszínének rövidsége miatt a 2. lábközépcsont benyomul az 1. és 3. ékcsont közé, a medialis oldalon 1 cm-nyire, a laterálison 0.5 cm-nvire. A 3. ékcsonttól kezdve a vonal rézsutosan proximalfelé hajlik. Tájékoztatóul ugyanazokat a gumókat vehetjük igénybe, mint a Chopart-izületnél : a sajkacsont gumójától a vonal a medialis oldalon 4 cm-nyire van, a lateralis oldalon pedig közvetlenül az 5. lábközépcsont tuberositasa mögött találjuk. Változatok. A láb röntgen-képeinek helyes értelmezése szempontjából nem mellékes azt tudnunk, hogy a lábtőcsontok száma csökkenhet vagy növekedhet. Az első eset azáltal jön létre, hogy két csont születéstől fogva összenőtt egymással. Ilyen összenövés leggyakrabban a cuboideum és a naviculare közt fordul elő. Gyakoribb a másik eset, t. i. számfeletti csontok jelenléte. Ilyen pl. az os trigonum ; a talus hátulsó nyúlványának önálló csonttá lett oldalsó része (8%), mely néha kettős is ; ilyen továbbá a calcaneus accessorius (2%), az os sustentaculi proprium, az os naviculare accessorium stb.
