Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)

Csontvázrendszer

169 Csontosodás. A lábtőcsontok egy-egy csontosodási pontból fejlődnek, csak a sarokcsontnak van a hátulsó végén második, járulékos csontmagja. Legelőször (6.—7. fetalis hónap) a calcaneus főmagja jelenik meg, ezt követi a talusé (7. hó) s a cuboideumé (9. hó). A többi csontmag a születés után fejlődik, a következő sorrendben : cuneiforme tertium (1.—2. év), pri­mum (3. év), secundum (3.—4. év), naviculare (3.—5. év). A 8.—10. évben mutatkozik a tuber calcanei csontmagja ; ez a 16.—18. évben forrad össze a sarokcsonttal. \ # A lábtő Ízületei. A lábtő a lábszárcsontokkal a bokaizületben vagy felső láb- tőizületben, artic. talocruralis, ízesül. A lábtőcsontokat egymás­sal feszes csontközti szalagok, ligamenta interossea, kötik össze, legnagyobb részüket oly szorosan, hogy az érintkező csontok közt csak jelentéktelen kis eltolódások lehetségesek. Csak három csont egyesül egymással mozgégonyabb ízületben : a talus, a sarokcsont és a sajkacsont. Összeköttetésüket alsó láb- tőizületnek, artic. talocalcanea s. talptarsalis, nevezzük. Ez fontos szerepléséi a láb mozgásaiban. A lábtő és a lábközépcsontok kö­zött feszes ízületek vannak : articulationes tarsometatarseac. a) Bokaizüíet. A bokaizületben, articulatio talocruralis, a lábtőcsontok kö­zül csak a talus vesz részt. ízfejét, a trochleát, a lábszárcsontok villaszerűén elrendezett distalis végükkel fogják közre, kétoldalt erős szalagokkal a trochleához erősítve. E villában végzi a talus s vele együtt a láb ginglymusszerű mozgásait. A lábszár részé­ről a föcsont a tibia, a fibula csak mélyen lenyúló malleolusával szerepel. Szerepük van az ízvápa alkotásában a két csontot ösz- szekötő szalagoknak is, amelyeknek az izületi üreg felé tekintő szélét porcogóréteg vonja be. A trochlea tali harántul fekvő henger felszínének része ; egy egész hengernek Vs részét (120°-ot) alkotja ; a hengerből 40°-kal több van meg, mint a malleolaris villa ízfelszínén, úgy­hogy a trochlea egy részét a láb minden tartásában csak az izü­leti tok fedi. A trochlea előfelé szélesedik, elől 0.5 cm-rel széle­sebb, mint hátul. Az ízfelszínek a trochlea oldalára is kiterjed­nek (facies artic. malleolares), a lateralis oldalon a jóval hosz- szabb külső bokának megfelelően mélyebbre, mint a medialison.

Next

/
Thumbnails
Contents