Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
162 A bokaizület synovialisa a két csont distalis vége közé 1 cm magas redőszerü folytatást küld, melynek felső végén néha kis betüremkedés látható. A szalagkészülék alkotórésze a talus trochleáját közrefogó csontos-szalagos villának. A trochlea e villa szárait a lábfej talpi hajlításakor elülső szélesebb részével kissé szétszorítja ; ennek a feszítésnek az ellensúlyozására szolgál a három erős szalag, amely egyúttal akadálya a lábtő egyik vagy másik oldal felé való kificamodásának is. A láb csontjai és Ízületei. A láb váza hasonló tagolódású, mint a kéz. Részei : 1. a lábtő, tarsus, hét szabálytalan alakú, nagyrészt feszesen összekötött csont szilárd mozaikja ; 2. a lábközép, metatarsus, öt hosszú, karcsú csöves csont, melyeket a lágyrészek a lábtő felé külsőleg el nem határolt, négyszögletű, a lábhát felé domború, húsos lemezzé egyesítenek ; 3. a lábujjak, digiti pedis. Az első vagy öregujjat hallux-nuk nevezzük, a többit számokkal jelöljük : digitus secundus, tertius, quartus, quintus. A lábat a kézzel egybevetve, annak először is az eltérő állása ötlik szembe. A kéz a felső végtag normálhelyzetében az alkar egyenes folytatásába esik, nyugalmi helyzetében gyengén tenyéri hajlításban van. A lábfej normálhelyzetében derékszögben, tehát erős dorsalis flexióban áll a lábszárhoz, s ilyenben, csak kisebb fokúban van középfekvésében is. Valódi talpi hajlítást a lábbal nem is tudunk végezni, még egészen kinyújtott helyzetbe se tudjuk a lábfejet hozni. A részek aránya más itt, mint a kézen. Csak a metatarsus- csontok egyeznek az egész lábhoz viszonyított arányuk szerint a metacarpuscsontokkal, a tőlük proximalisan levő rész, a tarsus sokkal erősebb itt, viszont a distalisabb rész, a lábujjak sora, sokkal gyengébb. Míg a carpus a kézen mozgásai szerint ugyan nagyfontosságú, de térfogata szerint jelentéktelen, keskeny szakasza a kéznek, addig itt a tarsus vaskos, zömök csontjaival szinte főrészévé lesz a lábnak, amit a statikai viszonyok magyaráznak meg : a tarsusra nehezedik közvetlenül a test súlya. A lábujjak a kéz ujjaival összehasonlítva csökevénvesnek nevezhetők : rövidek, zömökek, korlátolt mozgékonyságúak. Legerősebb s legmozgékonyabb is még az öregujj, de még ez is minden tekintetben messze elmarad a hüvelykujj mögött. Legcsökevényesebb a kisujj ; ennek 2. és 3. ujjperccsontja
