Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
158 A térdiziilet főmozgása a hajlítás és kinyujtás, vagyis oly haránttengely körüli mozgás, mely valamivel az epicondylusok alatt halad. A hajlítás, flexio, a kinyújtott helyzetből kiindulva, csaknem másfél derékszögig, 130°-ig, végezhető, passive, pl. ha térdelő helyzetben a sarkunkra bocsátkozunk, még 10°-kal erősebben. E szélső határon túl való flexiót a hátulsó oldal lágyrészeinek összenyomódásán s az elülső oldal szalagjainak, inainak és bőrének megfeszülésén kívül a keresztszalagok egyes részeinek feszült állapotba való jutása akadályozza meg ; nevezetesen az elülső szalag hátulsó s a hátulsó szalag elülső rostjai feszülnek meg ilyenkor. Az extensiót a térd az egyenesen kinyújtott helyzetig engedi meg, sok emberen valamivel ezen túl is. A gyermeken ez a hyper extensio állandóan megvan az 5. évig, de néha megvan a felnőttön is. Vanak emberek, akiknek térde egyenes álláskor előre nyílt tompa szögletben áll, amit genu recurvatum-nak nevezünk ; az alsó végtag stabilitására ennek úgy látszik nincs káros hatása. Teljes kifeszülését a térd csak a mindjárt megemlítendő végrotatie hozzájárulásával éri el. Az extensio végén a C-porcogók elülső éle a csavarok arre- tálásához hasonlóan belesülyed a combbütykök s a facies patellaris közti sulcus limitansba, amit megérzünk. Ez a beleütkö- zés is egyike a hyperextensiót gátló körülményeknek, de ennél sokkal hathatósabbakkal szolgálnak a szalagok s a hátulsó izmok és inak. Az extensio végén megfeszül az Ízület hátulsó fala az erős lig. obliquummal, megfeszül az elülső keresztszalag elülső s a hátulsó keresztszalag hátulsó nyalábja, de legfontosabb az oldalszalagok megfesziilése. A combcsont biitykeinek- hajlását oldalról megszemlélve, megállapíthatjuk, hogy azok spirális görbületűek. Hátulsó szakaszuk kisebb sugarú ívnek része, előfelé görbületük sugara mindinkább növekszik a sulcus limitansig, s ezzel felszínük mindinkább távolodik a hátulsó rövidsugarú részlet központjától. Az oldalszalagok tapadáshelye a combcsonton e hátulsó részlet központja, s így érthető, hogy az extensiónál eredésiik és tapadásuk pontja közé a bütyköknek mind vaskosabb részlete nyomul, amiért mindinkább megfeszülnek, míg végre a teljes extensio állapotában feszültségük teljességét érik el, melyen túl vagy nekik maguknak kell elszakadniuk, vagy a csontnak kell a tapadásuknál kiszakadnia. Átvághatjuk a térdiziilet minden egyéb szalagját a keresztszalagokkal együtt ; amíg a két oldalszalag a meniscusokkal együtt megvan, a hvperextensio nem sikerül.
