Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
144 ízvápa és a fej közé szorul, igaz, hogy leginkább a fossa acetabuli területén. Lapjáról nézve (legjobban az acetabulum fenekének ablakszerű eltávolítása után látható) háromszögletű, széles hasisa két szárral a facies lunata két végén s a lig. transversu- mon ered ; a szalag megkeskenyedve^ függélyesen felfelé megy a combfej fovea capitiséhez. A lig. teres jelentőségéről többféle véleményt nyilvánítottak. Nagy mechanikai jelentősége nem lehet, mert néha hiányzik, minden működésbeli zavar nélkül. Csak egy helyzetben feszül meg : az erősen előrehajlított, addukált és kifelé fordított combon. Legnagyobb fontossága talán abban áll, hogy* mint hallottuk, ereket szállít a combnyakhoz, amelyek azonban bizonyos koron túl el szoktak sorvadni. Az ízület külső szalagkészüléke rendkívül erős. Elülső oldalán találjuk a szervezet leghatalmasabb szalagjáf, a lig. iliofemorale s. Rertini-11, melynek erősségét eléggé jellemzi az, hogy a holttesten csak 350 kg-nyi megterhelésre szakad el. A spina anterior inferior alatt ered s lefelé háromszögletűen kiszélesedve a linea obliqua s. intertrochanterica anterioron tapad, még pedig fordított V-alakúan két részre válva ; a jóval erősebb pars superior e vonal felső darabján, a pars anterior annak alsó szakaszán végződik ; a két rész közt valamivel gyengébb hely van. A pars' superior ferdén megy, az anterior függélyes járású s rostjai alul spirálisán csavarodnak a combcsont nyakára. A lig. pubofemorale az Ízület leggyengébb szalagja ; a szeméremcsont crista obturatoriáján ered s rézsutosan megy a tokra s a linea obliqua alsó részéhez. A lig. ischiofemorale eredéshelye az ízvápa mögött, az incis. ischiad. minor tájékán van, végződése a tokon a fossa trochanterica felső részének megfelelően. , Az izületi toknak e szalagok közt három gyenge helye van ; igen gyenge a lig. pubo- és iliofemorale között, az említett nyálkatömlő alatt, de még ennél is gyengébb a lig. pubo- és ischiofemorale közti rész. A gyenge helyeken izzadmányok esetén a tok kitüremkedik, s azért e helyek ilyen esetekben nyomásra különösen fájdalmasak. Mind e szalagokkal kereszteződik a csípőizület gyűrű- szalaga, zona orbicularis. Ez legjobban az izületi tok belső felszíne felől dolgozható ki. A combnyakat a legkeskenyebb helyén,1’közvetlenül a fej mögött veszi körül. Részben gyűrűalakú 1 Bertin, I., francia anatómus, 1712—1781.
