Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
145 rostokból, részben olyanokból áll, amelyek a hosszanti szalagok, különösen a lig. ilio- és ischiofemorale rostjainak folytatásai. Ezen összefüggés révén a szalag parittyaszerű hurokká lesz, mely a combcsontot a medencéhez fűzi. A csípőizület szinte be van pólyázva az izmok közé, olyannyira, hogy rendes tápláltság! állapotú egyénen a combfej ki nem tapintható ; csak lesoványodott emberen érzünk belőle valamit az elülső oldalon. Az ízület helyzetének topographiai meghatározására a legegyszerűbb mód az, hogy függélyes vonalat húzunk a lágyékhajlat közepétől lefelé s vízszintest a trochanter major csúcsától medianfelé ; a két vonal találkozásának helye a combfej közepének felel meg. Megbízhatóbb módon lehet e pont helyzetét a következő két vonal kereszteződéséből megállapítani ; 1. Roscr-Nélciton1-féle vonal ; ez a spina anterior supe- riort, a trochanter major csúcsát érintve, a tuber ischiadicummal köti össze. (E három pont a behajlított combon közös egyenesbe esik ; ha a trochanter csúcsa túlemelkedik e vonalon, törés vagy ficamodás van jelen.) 2. Egy másik vonalat a spina iliaca posterior inferiortól, vagy, mivel ez az élőn ki nem tapintható, a spina posterior superior alatt kétujjnyira levő ponttól a tuberculum pubicumhoz vonunk. Kereszteződési pontjuk jelzi a caput femoris központjának helyét. Mechanismus. A csípőizület középfekvésében a comb gyengén előrehajlított, a középvonaltól eltávolított és kifelé forgatott helyzetben van. Ezt a helyzetet veszi fel az iziilet gyuladások (coxitis) és izzadmányok esetén ; a végtag a behajlítás miatt megrövidül, aminek ellensúlyozására a beteg járáskor-álláskor medencéjét a beteg- oldalon lesülyesztve tartja s gerincoszlopát is megfelelően hajlítja el. A mozgások taglalásánál a normál- helyzetből, vagyis abból indulunk ki, amelyet a csípőizület az egyenesen álló emberen foglal el. A mozgás háromféle módon mehet végbe : úgy, hogy a comb mozog a csípőben s a medence mozdulatlan, vagy úgy, hogy a medence mozdul a szilárdan álló alsó végtagon ; de mozoghat mind a kettő is egyidejűleg. Mind a három mód egyforma gyakori mozgása az ízületnek. Mint minden szabad Ízületben, itt is végtelen sok tengely körül történhet a mozgás, amely tengelyek valamennyien a combfej központján mennek keresztül ; de a sok lehető mozgást három kategóriába csoportosítjuk : 1 Roser, W„ német sebész (1817—1888), Nélaton, A., francia sebész (1807—1873). Lenhossek Mihály dr.': Az émber anatómiája. 10
