Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Bevezető rész
9 már nagyobbfokú, feltűnőbb és ritkább is, rendellenességről (abnormitas) szólunk ; ilyen pl. a patkóvese, vagyis a két vesének patkóalakban való összenőtt volta. Végül a torzképződés, monstruositas, a rendes typustól való eltávolodás legnagyobb foka, mely rendesen életképtelenséggel is jár. Ez utóbbival a kórbonc- tannak egy külön fejezete, a teratologia1 foglalkozik. A változatoknak és rendellenességeknek kis része a fejlődési folyamatokból érthető, mint a gátolt fejlődés következménye, egy másik, ugyancsak kis részük állathasonlatosság (theromorphia1 2), sok közülök a petét ért kóros behatásokban leli magyarázatát, de legnagyobb részükre az említett magyarázatok közül egyik sem alkalmazható. Az emberi test főíib szerkezeti elvei. 1. Az ember megegyezik valamennyi a coelenteratákon fe liil álló állattal abban, hogy teste a kétoldali részarányosság (symmetria bilateralis) elve szerint alkotott. A középvonalon vezetett függőleges sík a testet két tükörképszerűen megegyező részre, jobbra és balra osztja. A kétoldalt egymásnak megfelelő részeket, pl. a jobb és bal kart, antimereknek1 nevezzük (a jobb a dexiomer2, a bal az aristeromer3). A részarányosság a fejlődés első mozzanataiban és korai szakaszaiban tökéletes ; a további fejlődés során sok asymmetria alakul ki, különösen a mell- és hasüreg zsigereiben (a szív, lép és gyomor baloldalt, a máj jobboldalt van). A páratlan szervek mind a középvonalon fejlődnek s eredetileg két felükben egyforma térfogatúak, de később más, erősebben burjánzó szervek nyomása folytán az egyik vagy másik oldalra szorulhatnak, symmetriás szerkezetük pedig egyik felük erősebb növekedésével elmosódhat. Asymmetriát okozhat az is, hogy a két antimer közül az egyik elsorvad. így az emberen a bal vena cava superior a fejlődés során eltűnik, csak a jobb marad meg ; sok állaton, pl. a tyúkon ugyanez történik az egyik oldali petefészekkel. Sok kisebb eltérést látunk a részarányosságtól az ember külső idomaiban, a koponya formájában, az arc lágyrészeiben, a gerincoszlop állásában stb. Ide tartozik a jobbkezűség is, mely a bal agyfélteke egyes központjainak erö1 xégag, xő csodaszülött. 2 ő vadállat. 1 géoog, xő rész. 2 óe^ióg, jobb. 3 ágioxegóg, bal.
