Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)

Csontvázrendszer

129 porcogóval fedve. Fenekén áttetsző a csont s rajta érnyílások láthatók. Az ízvápának porcogóval fedett része félholdalakú, ezért facie,s lunata-nak nevezzük. A félhold alsó szára legömbö- lyödötten, felső szára inkább hegyesen végződik ; a két vég az incisurát fogja közre. Az ízvápa szélének felül, a csípőcsont és szeméremcsont határán, alacsony behúzódása van, s néha ha­sonló, csak még gyengébb behűzódás látható rajta hátul, a csípő­csontnak az ülőcsontba való átmeneteiénél. A medencecsontnak számos érnyílása van, kisebbek-na- gyobbak, amelyek több helyen csoportosulnak. A csípőtányér külső felszínén főkép az elülső felében találunk ilyeneket, köz­tük rendesen egy nagyobbat is. Az acetabulumot számos érlik veszi körül. A csípőárokban főkép a linea arcuata hátulsó vége felett szokott egy nagyobb, előre irányuló foramen nutricium lenni. Csontosodás. A medencecsont három fő csontosodási magja az acetabulum tájékán jelenik meg ; először, a 3. magzati hónap elején, a csípőcsonté, azután, az 5. hó elején az ülőcsonté, s végül a 6. fetalis hóban a szeméremcsonté. Az újszülöttön a három csontot az ízvápában még széles porcréteg választja el, s porco­gós még a medencecsont sok egyéb része is, így különösen az egész ramus inferior. A 6. év felé teljesen csontos már a foramen obturatoriumot a medialis oldalán határoló csontléc, melyen azonban az os pubis és ischiadicum határa még megvan ; e két csont itt csak a 8.—12. év közt forrad össze. Az acetabulum fe­nekén a három csont közt a 9.—12. évben önálló csontosodó pont jelenik meg, a már 1737-ben Albin hollandi anatómustól leírt os acetabuli. Ez a 14.—16. évben összeforrad a három csonttal, s ezzel egységes csonttá egyesíti a medencecsontot. Később jáfulé- kos csontmagvak fejlődnek még különböző helyeken, így a crista iliacában (13.—14. év), a tuber ischiadicumban (15.—16. év), a spina anterior inferiorban, a spina ischiadicában, a facies symphyseoson és a tuberculum pubicumban (valamennyin a 18.—20. évben). E csontmagvak a 16.—25. év közt nőnek oda a főcsonthoz, legkésőbb a crista iliaca szegélyszerű epiphysise. A medenceöv összeköttetései. j 1. Symphysis ossium pubis. A két szeméremcsont facies symphyseosát közvetlenül vé­kony, magasabb korban csaknem egészen eltűnő üvegporcréteg fedi, ezek közé illeszkedik a rostporcogós lamina interpubica. Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatómiája. 9

Next

/
Thumbnails
Contents