Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
130 Ellipsisalakú lemez ez, mely elől háromszor olyan széles, mint hátul, s felül is kiszélesedik. A medence ürege felé nem ritkán taréj, torus pubicus, alakjában túlterjed az Ízületen. E kiemelkedés káros hatású lehetne nőkön a szülésnél, mert szűkíti a medence sagittalis átmérőjét, de valójában nem okoz kárt, mert a terhesség során a symphysis porcogója fel szokott valamennyire puhulni. • A porcogó belsejében, ennek felső-hátulsó részében már a 2. évtől kezdve kis sagittalis hasadék mutatható ki. Terheseken e hasadék meg szokott növekedni. Luschkax, a felfedezője, e hasadék miatt a symphvsist a szakadatlan összeköttetések és ízületek közé eső külön összeköttetés-fajtának, hemidiarthrosisnak minősítette, de erre nincs elég alap : a csigolyaközti porcogok belsejében is előfordul idősebb egyéneken ilyen fellágyulásos góc. A porcogó szélső részeiben a kötőszöveti rostok körkörösen haladnak. A symphysis ritkán csontosodik el. Kívül a symphvsist erősítő és védő szalagok környezik, felül a ligamentum pubicum superius, mely kétoldalt a pectent beborító igen vastag csonthártyába, a lig. pubicum Cooperi-ha folytatódik, elől vastag, inrostos tömeg, lamina tendinea praepubica, alul az ívszalag, lig. arcuatum pubis. Az utóbbi- szalag felső határa a hiatus subarcuatus-nak elnevezett nyílásnak, melynek alsó határát a zsigerekről szóló fejezetben ismertetendő ligamentum transversum pelvis alkotja.1 A nyíláson a két arteria és a vena dorsalis penis halad keresztül, két vékony hasonnevű ideggel, kötőszövetbe burkolva. 2. Articulatio sacroiliaca. A két facies auricularist, a keresztcsontét és a csípőcsontét, rostporcogós réteg borítja. Még ennek az elsimító hatása mellett is egyenetlen marad a két ízfelszín ; a csípőcsonton a hátulsó széléhez közel ívben futó barázda, ez előtt a felszín alsó harmadában -alacsony gumó látható. A keresztcsont ízfelszíne valamivel nagyobb, mint a csípőcsonté, s rajta a porcboríték is vastagabb (1—4 mm), mint az ileumon (0.3—0.6 mm). A két felszín egyenetlenségeivel igen pontosan illeszkedik össze ; az ízület felső és középső részében inkább a csípőcsont nyomul a keresztcsontba, alsó harmadában fordított a viszony. A medence ürege felől «nézve az izületi vonalat, azt S-alakú1 Luschka H., tübingeni anatómus, 1820—1875.
