Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
120 carpus kivételével kiterjed a diaphysis felől a proximalis végbe is, vagyis a csontnak nincs proximalis epiphysise, csak distalis, libben a 2.—3. évben jelenik meg a csontosodó-mag, melynek összeforradása a fődarabbal a 18.—20. évre esik. Az ujjpercek diaphysisének csontosodása a 10.-12. embryonalis héten indul meg, s kiterjed a distalis végbe is. A phalanxok- nak is csak egy epiphvsisük van, de ez nem distalis, hanem proximalis helyzetű ; ennek csontos magja a 2.—3. évben fejlődik s a 20.—24. év között egyesül a diaphysis csontjával. A hüvelyk metaearpusa csontosodása szerint a phalanxok tv- pusát követi, amennyiben csak a proximalis végén fejlődik külön csontosodó epiphysise, distalisan nem. Minthogy e csont más tekintetben is emlékeztet az ujjpercek csontjaira (capituluma hengeralakú, teste lelapult, foramen nutriciuma az ulnaris szélén van és distalfelé irányul), már Galenus óta akadtak annak a nézetnek hívei, s akadnak ma is, hogy e csont nem is metacarpus, hanem phalanx, vagyis hogy a hüvelyknek megvan mind a három ujjperce, de nincs kézközépcsontja. Ez a vélemény a viszonyoknak egyoldalú megítélésére vall. A kéznek az a része, amelyben ez a csont elhelyezkedik, helyzete, izomzata, beidegzése szerint metacarpus, s akármilyen alakú és csontosodási typusú is a csontos váza, az csak metacarpuscsont lehet, mert a csontok nem csúszhatnak át az égjük részből a másikba. Egyébként a hüvelyk metacarpusán 6%-ban a proximalis részen is külön epiphysis-mag fejlődik, mint a többi kézközépcsonton, ami sok emlősön a rendes állapot. \ Sesamcsontok. A sesamcsontok, vagy lencsecsontok, ossa sesamoidea,* igen variabilis, apró, lencsényi, ovalis vagy kerek csontoeskák. amelyek az ujjak ízületeinek volaris oldalán találhatók, a hajlító izmok inaiba ágyazva, közvetlenül a tapadásuk helyén. Az alacso- nyabbrendű emlősökön erősebben fejlettek, mint az emberen s a magasabbrendű emlősökön. Legállandóbb két aránylag erős, az os pisiforméra emlékeztető tojásdadalakú sesamcsont a hüvelyk kézközépcsontjának capitulumán, továbbá egy sesamcsont ugyanazon ujj interphalangealis Ízületén. Valamennyi többi ujj megfelelő ízületein is előfordulhatnak ilyen csontok vagy porcok, 1 1 Galenus hasonlata, aki e csontocskákat a sesamum orientálónak már az ókorban is orvosszerül használt magjaihoz hasonlította. A sesam név különben arab eredetű.
