Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
121 de a legtöbben csak ritka esetekben. A kisujj metacarpusának fejecskéjén az ulnaris oldalon 76.5%-ban, a mutatóujj ugyanazon helyén a radialis oldalon 45.9%-ban találunk sesamcsontot. A mutatóujj interphalangealis Ízületén is találkozunk néha ilyen csontocskával. Az ujjak Ízületei. 1. Articulatio earpo-metaearpea pollicis. A hüvelykujj főizülete nem a szabad ujjrész tövén van, mint a többi ujjon, hanem a kéztő és kézközép határán, ahol kéz- középcsontja a multangulum májushoz illeszkedik. Az ízfelszínek alakja szerint nyeregizület ez az articulatio, s a főmozgások valóban ennek megfelelően két egymásra függélyes irányban mennek is végbe, de az Ízület tokja olyan laza, hogy az itt 1 mm. vastag izületi porcogok összenyomhatóságának hozzájárulásával az ízület egy szabad-izület mozgékonyságára tesz szert. A csont a két főirány közé eső síkokban is mozoghat valamennyire, s egy kúp felszínéhez hasonlóan végezheti kitéréseit (circumductio). Az izületi tok a porcogós felszínek szélén tapad ; külön szalagjai nincsenek az Ízületnek. A két főmozgás közül egyik a hüvelyk távolítása és közelítése, abductio és adductio, melynél a hüvelyk kézközépcsontja a multangulum májusnak radioulnarisan kivájt felszínén egy dorso- volaris tengely körül mozog. De minthogy a multangulum ízfelszínének hosszátmérője nem áll szorosan a tenyér síkjában, hanem e síktól kb. 45°-nyi szögben volaris irányba tér, a távolításkor a hüvelyk sem mozoghat pontosan a tenyér síkjában, hanem kissé a volaris felszín felé hajlik. A mozgás terjedelme 35—40°. Lehet a hüvelyket tisztán abdukálni is, pl. ha az asztalra fektetett kézen távolítjuk el a nui#itóujjtól, de az nem a dorso- volaris főtengely, hanem egy másik tengely körül történő mozgás, másfelől pedig főkép a hüvelyk metacarpo-phalangealis Ízületében végzett dorsal-flexiós mozgás eredménye. A hüvelyk carpo-metacarpalis Ízületének másik főmozgásánál a kézközépcsont hasisa a multangulum dorsovolaris felszínén mozog. A felszín átmérőjének rézsútos állása miatt ez a mozgás sem lesz tisztán volaris és dorsalis hajlítás, hanem a hüvelyk a tenyéri hajlításkor egyúttal a kisujj tövéhez is közeledik, amit oppositio-nak, illetőleg visszamenőleg repositio-nak nevezünk : e mozgás szélső kivitelében 45—60°-ig terjed. Igen fontos mozgás ez, mert ezzel lesz az ujjak összessége harapófogószerű készülékké, mellyel a tárgyakat szilárdan körülfoghatjuk. A harapó
