Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
következő : 1. artic. brachioulnaris, 2. artic. brachioradialis, o. artic. radioulnaris proximalis. Physiologiai tekintetben az utolsó helyen említett ízület a két elsőtől teljesen elütő, s ha könyökizü- letről szólunk, rendesen csak a két első helyen említett iziilet combinatiójára, vagyis a karcsontnak az alkarcsontokkal való összeköttetésére gondolunk. Ez az iziilet ginglymus, harántul futó tengellyel ; mozgása a kar behajlításában és kinyujtásában nyilvánul. A synovialis hártya a három ízületet közös, de elég szabálytalan alakú izületi üregbe foglalja össze. Tapadásvonala a karcsonton csak a medialis és lateralis oldalon, a bütykök alatt ragaszkodik szorosan a porcos ízfelszínek széléhez ; elől és hátul a tok kitüremkedéseivel az Ízületbe foglalja azokat a porcboríték nélküli árkokat is (hátul a fossa olecranit, elől a fossa coronoideát és radialist), amelyekbe a hajlítás és feszítés szélső határán beleütköznek az ulna nyúlványai, illetőleg a radius fejecskéje. Az ulnán a tok mindenütt csatlakozik az ízfelszín széléhez, ellenben a radiuson 1.5 cm hosszú, tág, petyhüdt, gyűszű- szerü kitüremkedéssel (recessus sacciformis, saccus = zsák) lehúzódik a nyak distalis határáig ; tehát a collum radii is bept- foglaltatik még az ízületben. A szalagkészülék az Ízület két oldalán és elől van erősebben kifejlődve ; hátul csaknem teljesen hiányzik. Legfontosabb a két oldalszalag. A medialis, ligamentum collaterale mediale s. ulnare, széles, háromszögletű ; rostjai az epicondylus mediali- son eredve legyezőszerűen oszolnak el az ulnán, egy részük, pars olecrano-humeralis, az olecranon oldalán, más részük, az erősebb pars humero-coronoidea, elől a processus coronoide- uson ; a két szakasz közti rész gyöngébb. Az elülső és hátulsó rész tapadását az ulnán az olecranon és a proc. coronoideus közti bevágás felett kifeszülő, a szalagra harántul futó rostok (lig. Cooperi1) kötik össze. Az oldalsó segédszalag, lig. collaterale laterale s. radiale az oldalsó epicondyluson ered, de lefelé húzódva nem a radiuson végződik, hanem fordított T betű alakjában a ligamentum anulare radiiba megy át, s ennek útján az ulna félholdalakú bevágásának elülső és hátulsó széle alatt tapad. A ligamentum anulare radii (anulus = gyűrű) félköralakú szalag, a recessus sacciformis megerősödése, mely az ulna incisura radiálisának elülső és hátulsó végpontjához erősítve a radius nyakát gallér módjára hurkolja szorosan körül, beleszo101- Sir Astleij-Pnston Cooper, híres londoni sebész. 17fi8—1841.