Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
97 Mondanunk sem kell, hogy a vázolt mozgáskategoriák egymással kombinálva is végezhetők ; pl. karunkat emelés és abductio közben is tudjuk rotálni. Van még egy mozgása a karnak az említetteken kívül, de ez csak passive állhat elő : a karfejnek egyszerű felcsúszása az ízvápán függélyes elhelyezésű kar mellett. Előfordul ez pl. ha a könyökünkre támaszkodunk. A karcsont feje ilyenkor egészen a fornix humerival való érintkezésig tolódhat fel. Az alkar csontjai és Ízületei. Az alkar (antebrachium) vázát két csont, a radius és az ulna alkotja. Ezek felső és alsó végükön egymáshoz illeszkednek, a két végrész között ellenben az egész alkar mentén distalfelé szélesedő hézagot fognak közre, a spatium interosseum-ot, melyet a csontközti hártya, membrana interossea tölt ki. E hézag azáltal keletkezik, hogy a csontok végrészei a középdarabjukhoz képest megvastagodottak, másfelől pedig középdarabjaik egymástól kissé elhajolnak. Mindkét csonton a két végdarab közül az egyik jóval vaskosabb a másiknál ; az ulnán a proximalis végdarab az erősebb, mivel a felkarral való összeköttetést főkép ez a csont közvetíti, a radiuson a distalis, mivel a kéz főkép a radiusr hoz van kötve. " Az alkaron két szélt és két felszínt különböztetünk meg. A hüvelykujjfelőli szélt, mely lebocsátott kar és előrefordított tenyér és alkar mellett a lateralis oldalnak felel meg, radialis szélnek, a kisujjfelőlit ulnaris szélnek, a tenyérfelőli oldalt haj Utó - vagy volaris oldalnak (vola = tenyér), a vele szemközt fekvő oldalt feszítő- vagy dorsalis oldalnak (dorsum manus = kézhát) nevezzük. A fennálló emberen a felső végtagok saját súlyuknak megfelelően helyezkednek el, vagyis függélyesen lelógnak ; ilyenkor a test katonás tartása mellett az alkar a kézzel együtt volaris felszínével laposan illeszkedik a combhoz ; a hüvelyk és az alkar radialis széle előre, a kisujj és az alkar ulnaris széle hátra néz. ' Radius. A radius vagy orsócsont1 karcsú, pálcaszerű (radius = pálca), alsó felében lefelé fokozatosan szélesedő csont. Legfelső résfce a fejecske, capitulum, melynek gyengén tányérszerűen kivájt, csaknem köralakú proximalis felszíne a karcsont 1 1 A magyar „orsócsont“ nem éppen sikerült elnevezés, mert a radius nak nincs orsóalakja. Lenhossét Mihály dr.: Az ember anatómiája. 1
