Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

II. Betegségek s azokban való eljárás - Belső betegségek - Lázak

93

A csúzláz gyógyításánál először is annak jellemét kell figyelembe venni. Egyszerű csúzláznál egyszerű lobellenes gyógymód szükséges, eltávolitván a betegtől mindent mi izgatná, s őt szelíd lobellenes szerekkel éltetvén a 30 31. sz. alatti vények szerint. Ha a betegséggel helybeli gyuladás lenne párosulva, átalános vagy helybeli kiüritéseket kell tenni, de csak úgy, ha az orvos beleegyezik, székrekedés esetében pedig hashajtót adni a 20 sz. alatti vény szerint. Ha lobellenes gyógymódra a láz és fájdalmak szűnni nem akarnak s a bőr száraz, gyenge izzasztókat kell adni bodza- vagy hársvirág-theából vagy a 10. sz. alatt izzasztó szert. Ideges vagy rothasztó jellemnél ezek elleni gyógymód szükséges; különösen ideges jellemnél a 32. 33. sz. alatti szerek orvosi felügyelet alatt használva igen jó szolgálatot tehetnek.

Miután a csúzláz gyógyítását, a beteg magatartása is előmozdítja, azoknak kik magukat a leüléstől alkalmas öltözet által megóvhatják, az ágyon kívüli fennlételt meglehet engedni; de a magukra vigyázni nem tudókat mérsékelt meleg ágyba kell fektetni, ügyelvén hogy se túlságosan föl ne hevül- jenek, se mikor izzadnak meg ne hűljenek. Acsúzos beteg tápláléka gyenge eledel, itala tiszta de nem hideg víz lehet.

Láz megszűntével a csúz nem mindig oszlik el, hanem néha rövidebb vagy hosszabb ideig kínozza a beteget. Az ily láz nélküli csúznál először is azt kell meghatározni, hogy a betegség egyszerü-e, vagy vegyült. Ha a csúzzal más betegségek is, például bujakór, süly, köszvény, hasbeli zsigerek dugulása, vannak kapcsolatban, melyek a csúznál veszedelmesebbek, vagy annak gyógyulását akadályozzák, először is ezeket kell gyógyítás alá venni s néha