Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
II. Betegségek s azokban való eljárás - Belső betegségek - Lázak
90 tulajdonitni, ezért a hurutláz leginkább őszszel, nedves tavaszszal és télen szokott uralkodni. Egyenlő mérsékletü hideg,hurutlázt nem idéz elő, de igen a légmérséklet hirteleni változása. Hülésen kivüli okaialélekző szerveknek bár miként eszközölt izgatása, fogjövés, csórva, belférgek, kanyaró, szamárhurut s mint a Grippénél légviszonyok lehetnek. A csekélyebb fokú hurutláz néha magától is meggyógyul s ilyenkor izzadás, székletétel, orrvérzés vagy fehér ülépii vizelet által válságos kiürítések történnek; néha izzadás közben a beteg nagy könnyebbülésére kölesküteg jelenik meg; ezeken kívül az azelőtt vékony nyál tömörebbé válik s ennek kitakarodása által a láz is megszűnik. De ha a láz hevesebb gyuladással van párosulva, vagy ideges rothasztó jellemet vált , veszélyessé is válhatik. A láz megszűnte után elhanyagolt hurutláznak szintén rósz következései lehetnek. Ezen betegség gyógyításánál a láz jellemére s kórvegyületére kelL figyelemmel lenni. Ha a láz egyszerű s nem felette nagy, a bőr munkásságát kell elömozditni meleg limonádék, bodza- vagy hársvirág theák, vagy szükség esetében a 10. sz. ' alatti izzasztó szer által. Ugyanezt eszközük, a langyos fürdők is, ha azokat bizonyos ok, például a nők havitisztulása, nem akadályozza; de ügyelni kell, hogy fürdés után a beteg magát meg ne hütse hanem mérsékelt meleg ágyban az izzadást bevárja. Ily czélból s elvezető szer gyanánt a meleg lábvizek is jót tesznek izgató szerekkel vegyitve, vagy azok nélkül. Ha a láz heves, vagy a lélekzö szervekben gyuladás jelei mutatkoznának, a körülményekhez képest érvágásra, pióczákra, mustáros kovászokra vagy hólyaghuzókra van szükség. Láz megszűntével a turhát néha maga a természet is kiüríti, de
