Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

II. Betegségek s azokban való eljárás - Belső betegségek - Lázak

91

ha ez nem történik, a 29. sz. alatti szerrel kell azt eszközölni. A hurutláznak ideges vagy rothasztó jelleménél, más betegségekkel való vegyületénél vagy ha az nem hülés, hanem más betegségek következtében támadt, a gyógyítást körülmény szerint módositni kell, nehezebb esetekben az orvosi tanácsot el nem mellőzvén. Gyógymód mellett a beteget, ha a betegség nem nagy, a tiszta száraz levegőtől elzárni nem kell; de ha öt időjárás vagy más okok a kül levegőtől elzárnák, tartózkodási helyül, mérsékelt meleg, száraz és tiszta levegőjű szobát válasz- szón , izzadás alkalmával mérsékelt meleg ágyban fekügyjék, mert a nagy meleg a betegség bármily fokánál ártalmas, a légvonattól s hüléstöl óvakodjék, s eledele leves vagy valami könnyű étel, itala állott viz vagy árpafözet legyen.

Felüdülés időszakában a beteg minden ártalmas befolyástól óvakodjék; ezért mind a túlságos meleget, mely bőrének ingerlékenységét nevelhetné, mind a hülést kerülje; viseljen a külső lég mérsékletéhez alkalmazott ruhákat, tegyen a szabad száraz levegő alatt gyakori sétákat s igyekezzék testének ingerlékenységét hideg mosogatások s hideg fürdőkhöz való szoktatás által csillapítói.

Csúzláz.

A csúzláz, mely egyedül hülés következtében fejlődik ki, s a savós és rostos hártyáknak majd szúró vagy szaggató fájdalmak, majd meleg és vörös daganat által nyilvánúló féllobos állapotában áll, borzadozással, és forrósággal váltogató nagy fázás- sal kezdődik, mig végre a forróság folytonossá válik, a láz átalános jeleivel. Ez alatt a beteg bőre az izzadásra igen hajlandó; vizelete eleinte vörös,