Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
II. Betegségek s azokban való eljárás - Belső betegségek - Lázak
89 «ága nagy, litere gyors. Láz mellett a lélekzö szervek takhártyájának beteges állapota is mutatkozik, mely ha csupán az orra szorítkozik náthának, ha pedig a lélekzö szervek több részeit is bántja torok-, légcső- vagy mellhurutnak neveztetik. Náthánál a beteg gyakran prüsszent , szaglása megtompul, szemei nehezek, könnyeznek s a világosság iránt érzékenyek, orra nem szelei, orra tövén levő fájdalma néha az egész főre kiterjed s orrából eleinte vizes, csipös, néha véres nedvesség foly ki, mely később a láz és helybeli izgatottság csillapultával vastag, enyves, fehéres, sárgás vagy zöldes takonynyá változik. A hurutláz többi fajánál gyakori köhögés van jelen rekedtséggel néha torok fájással, a tak- hártya elválasztása itt is olyan, mint a náthánál, a beteg eleinte nehezebben, később ha a betegség enged szabadabban lélekzik, mindenik oldalára fek- hetik s csupán erős köhögésre érez hasában fájdalmat. Néha az egyik helybeli bántalom átmegy a másikba, de néha minden k egyszerre bántja a beteget. A fennebbi folytonos kórjelek este rendesen növekedni szoktak, de reggeli mérsékelt izzadásra csillapodnak. A hurutláz néha egyszerű, de vannak gyomorvagy csúzlázzal párosultak is. Néha szelidebb néha hevesebb lobos jellemet visel, de tapasztalhatni ideges sőt rothasztó jellemüeket is. A hurutláznak egy hevesebb faja, mely néha járványilag uralkodik Grippének neveztetik. Leghajlandóbbak ezen betegségre a gyenge, ingerlékeny bőrű, meleg szobához, meleg öltözethez szoktatott, szabad levegőtől magukat elzárt, nyálkás vérvegyűletü, nagy betegségeket, különösen huzamos bőrbetegségeket kiállott egyének. Indokának a nedves hiives levegő általi meghütést lehet
