Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

II. Betegségek s azokban való eljárás - Belső betegségek - Lázak

88

nik s az egészség helyreáll, de néha újból vizes székek állnak elő, a nélkül, hogy a tisztátalanság jelei megszűnnének. Ilyenkor újból fölolvasztó szereket kell használni, vagy ha a tisztátalanságnak a nyelven létező jelei gyomorgyengeség következményei lennének, gyomorerősitöket kell adni rabar- barával vagy a nélkül a 27. 28. sz. alatti vények szerint. Néha a tisztátalanság jelei megszűnte után fennmaradt láz lecsillapitására gyenge izzasztók általi válságokat igyekszik az ember előidézni. Gilísztás láznál a gilisztakor rovata alatt ajánlott gyógymódot kell alkalmazni. Ha a gyomorláz más veszélyesebb betegségbe menne át, azonnal orvoshoz kell folyamodni. Gyógymód mellett a beteg életrendileg tartsa magát a lázakra szóló átalános szabályokhoz, eledele egy kevés leves, itala savány- kás víz legyen.

Lábbadozó állapotban az erők helyreállitására néha nem kívántatik egyéb, mint fris levegő használata, úgy azonban, hogy a beteg magát meg ne hütse; rendes és tápláló életmód, vigyázván, hogy gyomrát meg ne terhelje, s ha nagyon ki van merülve, egy kevés jó bor; de néha erösitö gyógymódra is van szükség, melyet orvos kell hogy elrendeljen.

Hurutláz.

A hurutláz, melynél a láz átalános jelei mellett, a iélekző szerveket bevonó takhártya, nagyobb mennyiségit s beteges minőségű nyálkát választ el, több izbeni borzadozással kezdődik, melyre egy két napig fázással váltogató forróság következik. A beteg ez alatt bágyadt, kedvetlen, feje nehéz, az elmebeli foglalkozást kerüli, étvágya nincs, szomju-