Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

I. Életrendi szabályok az élet és egészség fentartására - Az élet minden korára tartozó életrendi szabályok

58 mek-kora óta ahoz, hogy minden délelőtt s délután egy óra hosszat a szabadban sétáljon, néha s mér­tékletesen hegyre is járjon fel s alá, s egy keveset felhangon de nem sebesen olvasson. Az aranyérre való hajlamot arról lehet megis­merni, hogy abban az illetőnek szülei is szenved­tek; maga pedig keresztcsontjában néha fájdalmat, medenczéjén át keresztbe futó szúrásokat, székle­tételénél fájdalmas erőltetést érez; szünteleni szék­rekedésben szenved; végbél nyílásának tájéka gyak­ran viszket s erősen izzad; feje gyakran fáj s főre való vértolulásokkal bajlódik. Ezért az ily ember nem csak a hevítő italokat, hanem átalában min­den meleg italt kerüljön; nedvdús fris zöldségekkel s gyümölcsökkel éljen, azok közibe mértékletesen gyenge húst vegyítvén; tésztás és szelet okozó éte­leket ne egyék; sokáig egy helyt ne üljön, hanem naponkint sok mozgást-tegyen; székletételnél hosz- szasan és nagyon ne erőlködjék; hasát se ne szorítsa se ne fűzze, hanem naponkint egy negyed óra hosszat gyengén dörzsölje. A rásztkórra, méhkórra s más ideghetegségekre való hajlamot abból lehet megismerni, hogy az ilyen ember gyenge szüléktől származott; korán tanu­lásra vagy ülésre kény szeretetett; fiatal korában önfertőzést gyakorolt; szobába vonulva magánosán élt; sok meleg italt ivott; sok érzelgős, könyvet olva­sott; változó hangulatú s minden ok nélkül vagy szótlan s szomorú, vagy túlságosan vig; gyakran gyomor bajokkal s szelekkel vesződik; testében remegést, hasában lüktetést, nyomást, feszülést, s több efféle szokatlan jelenségeket érez; reggel mig nem eszik fáradt, haragos, haszonvehetetlen, de ezen jelenségek valami erősítő eledelre, egy findzsa kávéra, vqgy valami szeszes italra elenyész-

Next

/
Thumbnails
Contents