Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

I. Életrendi szabályok az élet és egészség fentartására - Az élet minden korára tartozó életrendi szabályok

56

való szoktatás pedig ideggyengeséget szülvén, idegbetegségekre teszi az embert hajlandóvá; melyek ellen czélszerü nevelés szolgál legjobb óvszerül.

Testalkatból származott hajlam, mely a test kiil és bel alkatának pontos vizsgálatából tűnik ki. így a nyúlánk karcsú testű — hosszú vékony nyakú — sziik lapos mellű — szárnymódra kiálló vállú — hirtelen felnyúlt emberek, kivált ha 30 éven alól vannak, tüdősorvadásra; — a zömök testüek, nagy fejüek, rövid nyakúak, gutaütésre; — a ferdén nőttek tüdőkben való vérforgás zavaraira hajlandók.

Az életmüvezet vizsgálatánál különös figyelemmel kell lenni azon szervekre, melyek leggyengébbek, miután a legegészségesebb embernek is van legalább egy a többinél gyengébb szerve, melyre természetesen a betegségeket gerjesztő okok is nagyobb behatást gyakorolnak. így ha valakinek gyenge tüdője van, minden alkalommal hurutot, mellbetegséget kaphat,* ha pedig gyomra gyenge, minden ok gyomorbántalmat idézhet elő. Hogy az ember leggyengébb szervét megismerhesse, először arra figyeljen, hogy a kedélymozgalmak s heves lelki indulatok testének melyik részére gyakorolnak legnagyobb behatást, s ha azok mindgyárt köhögést, mellszorulást, vagy mellszúrást okoznak, akkor a tüdő leggyengébb szerv; ellenben ha azok következtében gyomornehézség, háborgás, hányás fejlődnek ki, akkor a gyomor a leggyengébb rész. Vizsgálja meg továbbá, hogy más okok u. m. gyomorterhelés, hülés, felhevülés, erős mozgás, melyek betegségeket szoktak előidézni, hova hatnak leginkább; s ha ezek következtében mindig a mell szenved, úgy ez a leggyengébb rész. Ép oly fontos annak kikutatása is, hogy a vér s más nedvek merre tolóinak leginkább, melyik rész szokott leg-