Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
I. Életrendi szabályok az élet és egészség fentartására - Az élet minden korára tartozó életrendi szabályok
52 való fennebbi életrendet elkezdette, minden beteges jelenségei megszűntek, a hypochondriától tökéletesen megszabadúlt, s élete utolsó felében sokkal egészségesebb volt mint az előtt. De a vizet nem nyitott kutakból hanem forrásokból hevenyen kell merítni, s üvegekben jól bedugva tartani, másként a benne lévő szénsavszeszt, mely azt emészthetővé s erősitövé teszi, elveszti. Fennebbi szeszes része, hidegsége s némely sókkal való vegyülete következtében, gyógyerőt is nyer a viz; ezért epe és rothadás ellen dicső szer, az emésztést és elválasztásokat előmozdítja s nélküle kiürítés sem történhetik. A víz egyike alkatrész éleny lévén, italával mind annyiszor, uj életadó anyagot vesz az ember magába, s ki gyermek korában azt megszokja, egész életére jó gyomra leend. A rósz víz ihatóvá tételéről az útazás rovata alatt volt szó, a mi pedig a különféle ásványvizeket illeti, azok nagy részét életrendileg használni nem lehet, sőt a használhatókkal sem kell önkényüleg visszaélni, hanem irántuk orvostól kérni tanácsot, ki az ember egyéniségét s az azzal összeférő életrendet leginkább meg tudja Ítélni. A sert oly helyeken hol rósz viz van, s oly emberek számára kik gyenge gyomrúak, testök kimerült vagy székrekedésre hajlandók, viz helyett lehet használni. De a ser csak úgy jó ha jól készítik, azaz illendő mennyiségű malátát és komlót tesznek bele, melyek közül az első azt táplálóvá, a második gyo- morerösítővé s az emésztést elősegítővé teszi; mig magát kiforrja nem bántják; azután palaczkokba lehúzzák s jól bedugják, hogy erejét megtartsa. A jó sert abból lehet megismerni, hogy tiszta, világos, nem zavaros, nem vastag, s felszínén nem vastag, sárga, — hanem könnyű, fehér, vékony habot
