Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

I. Életrendi szabályok az élet és egészség fentartására - Az élet minden korára tartozó életrendi szabályok

41 befolyását megtanulhatja. Az ember ugyan mig egészséges mindenféle eledelt megemészt, de hány emberről lehet különösen a városon lakók s ülő életet folytatók közül elmondani, hogy egy vagy más tekintetben kivételt ne érdemelnének. Az ilye­neknek tehát a már emlitett étkönyv nagyon is jó szolgálatot tehet, megtanulván abból az eledelek és italok különféle nemeit, készitésök módját, tulaj­donaikat s hasznos vagy ártalmas voltukat. Húsféle eledelek. A húsféle eledelek átalános tulajdonai s ezekből folyó hasznai vagy ártalmai következők. A hús legtöbb tápláló erővel bir; azért elhizott embernek nem való, mig kevés vérű gyenge egyén­nek igen jót tesz. Izgat és hevit; azért vérmes-, cholericus-, szen­vedélyes-, hevesvérű egyéneknek, gyuladásokra s tényleges vérfolyásokra hajlandóknak, valamint átalában lázasoknak árt, mig petyhüdt, hideg, ingerléktelen, phlegmaticus természetiteknek hasz­nál. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fehér hús kevésbbé hevít mint a vörös. Hamarább megy át rothadásba, s erre az embert könnyebben teszi hajlandóvá mint a növény-eledel; azért vérsenyves hajlamnál, nyáron, uralgó s rot­hasztó lázak alkalmával, a hússal való élést ke­rülni kell. Könnyebben emészthető mint a növény-eledel; azért gyengéknek, öregeknek s átalában gyenge gyomrúaknak igen ajánlható. Több s csipősebb epét készít mint a növény­étel; azért epéseknek vagy epés kórokra hajlan­dóknak nem igen hasznos.

Next

/
Thumbnails
Contents