Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
I. Életrendi szabályok az élet és egészség fentartására - Az élet minden korára tartozó életrendi szabályok
34 csak gyenge testalkatiaknak, s kik hosszú útra kelnek, ajánlható a kocsin vagy szekeren való utazás. Régen még eleink gyalog vagy lóháton jártak, ez utazási mód inkább divatozott, de a kényelem elha- rapózásával lassankint kiment szokásból. Külföldön a gyalog való utazás most is napirenden van, s annak az egészségre, gyönyörűségre s tapasztalatra való előnyét tagadni nem lehet. A hajón való utazás szintén czélszerű és kellemes, de nem mindenütt létesithető, s beteg embernek nem való. A vasúton való utazást csupán gyorsaság tekintetéből, nem pedig életrendileg lehet ajánlani. Kocsin való utazásnál a helyzetet gyakran változtatni kell, majd ülvén majd pedig kinyujtózva feküvén; de hosszas utazásnál a fekvő helyzet leg- czélszerübb. A természet hirteleni változást nem tűrvén, a ki ülőélethez van szokva, hosszas és fárasztó utat hirtelen ne tegyen, hanem mérsékelt mozgással szoktassa magát nagyobb utazásokhoz. Az egészségi szempontból teendő utazásra,valamint a vérmes, vérpökésre hajlandó vagy épen beteg emberek utazására nézve, orvos adhat legjobb tanácsot. Hogy az utazás fárasztó ne legyen, elég naponkint 3 — 4 mérföldet utazni s közben egy két napot pihenni. Az éjjeli utazást azon okból, hogy a nyugalmat és éjjeli válságokat megzavarja, s éjjel a levegő sem elég tiszta, helyeselni nem lehet. Az ételben és italban való mértékletesség utazás közben is szükséges. Ezért az ember utón könnyű eledelekkel éljen, s napjában inkább több- ször keveset, mint egyszerre sokat egyék. Etelek minőségére nézve szokjék a különböző éghajlatok
