Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

I. Életrendi szabályok az élet és egészség fentartására - Az élet egyes korait illető életrendi szabályok

Sokan a tej helyét különféle eledelekkel s italokkal szeretik pótolni, de ezek vagy merőben ártanak, vagy csak kivételkép s bizonyos körülmények közt képezhetik a kis gyermek táplálékát Ide tartoznak a növényi nyákos eledelek, melyek a mellett, hogy bennök kevés tápláló erő van, a gyermekben savanyúságot, szeleket, nyálkásságot, mirigy-dugulást s görvélyt okoznak; a lisztből készült pépek, melyek fennebbiekkel egy hatásúak, sőt azoknál ártalmasabbak; végre a húsfélék, melyek a gyermeket túl táplálják, túl ösztönzik, s igy élete lefolyását siettetik, vérét fölhevitve mesterséges lázt idéznek benne elő, s gyuladásokra teszik őt hajlandóvá. Ha hússal táplált gyermekeknél oly bántalmak adják elő magukat, melyek a vérnek fő felé való tolulását eszközük, rángatózásokra vagy gutaütésre bizton számithatni, s állatokról vévén példát, az ilyenekből idővel indulatos, szenvedélyes, csaknem vad emberek válhatnak. A hússal egy hatást gyakorolnak a bor, ser, kávé, csokoládé, fűszeres vagy szeszes ételek és italok is. Ezért a gyermeket eleintén csak tisztán tejjel, még pedig anyjának, vagy egy egészséges dajkának tejével kell tartani, s igen jó, ha a gyermek egy évig, vagy legalább 10 hónapig szopik. E mellett a második félévben egy kevés húslevest is lehet neki adni, de húst addig mig fogai ki nem jöttek, és igy a második félév végéig teljességgel nem. Ha lennének is esetek, melyek a gyermeknek más eledelekkel való táplálását kivánnák, ezt soha se önfejülegr hanem mindig orvos beleegyezésével kell tenni.

Ha az anya betegség, gyenge testalkat, vagy más körülmények miatt nem szoptathat, s egészséges dajkára sem tehet szert, ilyenkor kénytelen mesterséges tápláláshoz nyúlni; de hogy ez a gyér-