Lauschmann Gyula dr.: Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára (Székesfehérvár, 1898)
XVIII. század
43 A papnövelde, melyet ezen időben a karmeliták laktak, följegyzésekkel nem rendelkezik. Valószínű, hogy más kolostorokhoz hasonlóan a karmeliták is vezettek naplót, diariumot, melybe életük főbb mozzanatait, tehát a városban dühöngő járványokat szintén följegyezték, azonban az eltörlés évében részint magukkal mentették irományaikat, a mennyire lehetett, részint pedig a könyv és levéltárakkal együtt ezek is áldozatai lőnek a császári parancsnak, a mely a becsesebb könyveket és irományokat Budára szállíttatta, a kevésbé értékeseket pedig elárverezni rendelé. A czisterczi rendház, mint az ekkor működött jezsuiták örököse, nagy részét bírja elődei följegyzésének. 1768 óta kötetekre megy azon naplók száma, melyeket a jezsuiták vezettek, és a melyeket a czisterci rend gondosan megőriz. A megelőző évekről szóló jegyzetek azonban nincsenek meg. Úgy tudom, hogy a legtöbb iromány és följegyzés II. József óta a budapesti egyetem és muzeum könyvtárában őriztetik, itt pedig ez idő szerint nem áll módomban átbkinteni azokat. Egy, legalább némileg tájékoztató adatra azonban mégis találtam a főgymnasium évkönyveiben. A tanulók száma ugyanis, mely 1739 előtt állandóan 98 volt középértékben, 1738-ban pedig 139-et tett ki, a járvány utáni évben 54-re sülyedt alá, sőt a következő évben is csak 89 volt, és csak 1742-ben emelkedett újólag 114-re. Ezen szembeötlő nagy csökkenés oka csakis a pestis lehetett, részint mert a tanulók egy része elpusztult, részint, és leginkább pedig azért, hogy a járvány miatt a szülők nem merték gyermekeiket iskolába hozni. A városi levéltár a múlt század pestisjárványairól nehány helytartó tanácsi rendeletén kívül egyebet nem tartalmaz. Meg van itt azon rendelet, mely az Erdélyben kitört járvány miatt senkit sem enged Magyarországba átjönni, — megvan az is, a mely az óvintézkedések foganatosítását rendeli el, — végül a vesztegzárakra és ezután a szabad közlekedésre vonatkozó, nemkülönben a járványkórházak, az úgynevezett Lazaretok felállítására vonatkozó rendelet, amely utóbbi 1738. október 28-án
