Lauschmann Gyula dr.: Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára (Székesfehérvár, 1898)
XVI. század
20 meglepte, hogy I. Ferdinánd kénytelen volt Budán rendes katonai kórházat felállítani, mely azután évszázadokon keresztül működött. 1530-ban a pestis Gyuhffi Lestár feljegyzései szerint az egész világon dühöngött.1 1542. és 1552-ben újólag fellépett és ezen járvány annyiból nevezetes, hogy ekkor tétettek először rendszeres orvosrendőri intézkedések a tovább terjedés meg- meggátlására. és a nép utasítva lön, hogy miként éljen, mit egyék és igyék, hogyan kerülje a pestises betegeket stb. A kezdetleges, és talán meg sem tartott óvintézkedések azonban a pestisnek nem birtak gátat vetni; dühöngött az továbbra is, igy 1553. és 1554-ben, főleg Erdélyországban, hol 7000 ember halt el ifjat és öreget beleszámítva,1 2 továbbá 1582-ben, midőn a járvány leginkább Esztergom, Buda, Eger, Tolna, Kassa és Eperjes környékét pusztította, nemkülönben a török hadakban is igen sok kárt tett. Az 1542-ik évben a pestis mellett a sáskák is erősen pusztították Magyarországot. Ezen évről Írja Pető Gergely krónikája, hogy , a sáska nagy sokasággal jára, és fölötte sok károkat is tőn mindenütt a vetésekben, szőllőkben és gyümölcsben.“ Ugyanezt Írja István ffy történelme is, megemlítvén, hogy ezen év a pestis erős dühöngésén kívül, a mely sok ezer embert pusztított el, még az élelem hiányáról és a nagy éhségről is nevezetes, melyet a Keletről jövő sáskák meg- mérhetlen sokasága — lelegelvén mindenütt a vetéseket és a szőllőket — okozott3 Hasonló sáskajárás volt 1539-ben Erdély terüle tén, még pedig oly nagy mértékben, hogy a napot 1 Pestis per universum mundum grassatur. 2 Pectis maxima per totam Transilvaniam, mortuique sunt hominum 7000 millia, parvi et magni, iuvenes et senes Gyulaffi Lestár. 3 Fuit is annus supra pestilentiae vim ingentem, quae multa mortalium millia absumpsit, etiam inopia frugum, et rerum necessariarum famisque et inediae difficultate, quam locustarum infinita multitudo ex Oriente advolans, corruptis ac depastis ubique segetibus vineisque, invexerat — memorabilis“. Hist. Lib. XXXIV.
