Lauschmann Gyula dr.: Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára (Székesfehérvár, 1898)

XVI. század

21

elhomályosította ;1 1549-ben ugyanott újólag,1 2 és Magyar- országban 3 pusztítottak. 157ö. évről írja Pető Gergely krónikája, hogy „Magyarországban nagy éhség és az élésben nagy fogyatkozás vala.“ Ugyanezt említi a Bakschay-féle Chronologia, megjegyezvén, hogy az éhség a népre öldöklő betegséget hozott.4 5 6 Istvánffy ezen évet a terméketlenség és éhínség miatt szintén rossz emlékűnek mondja, mert az állandó esőzés az elvetett magot megrothasztá, a poshadó talaj pedig télen teljesen hóval lévén borítva, tavaszszal a nagy szárazság miatt a vetés tönkre ment, és így az aratás igen silány volt. A termés hiánya miatt sok ezer földművelő kényszerült a legszokatlanabb anyagokat használni élelemre, főleg kenyérsütésre; ez okból különféle járványos betegségek nehezedtek a népre, — és a lakosok nagy része nemi külömbség nélkül tönkre ment általuk.''1 1574-ben Erdéfyt sújtotta a pestis, mely öt évig dühöngött.** 1585-ben egész Magyarországon pusztított Istvánjfy szerint, és ugyanakkor különböző csodás jelenségek mutatkoztak sok helyen.7

1586-ról Bakschuy krónikája megjegyzi, hogy a

1 1539. Hoc eodem anno magna locustarum vis, ut lucem solis eriperet. Gyulaffi Lestár.

2 1549. Hoc eodem anno plures locustae visae ipso die transfigurationis Christi. U. a.

3 Locustae Hungáriám pervolitant et inficiunt. Chron. Bakschay.

4 Fames ex rerum ad victum necessariarum inopia morbos exitiales generat. Chron. Bakschay

5 Septuagesimus supra mille et quingentos a partu Virginis annus insolita fame, et rerum omnium terra nascentium sterilitate et penuria ingratam sui memoriam reliquit. Nam cum continui imbres sata mollivissent, ac deinde putre solum profundis nivibus superobrutum esset, verisque tempore extrema siccitas ingruisset, corruptis ubique segetibus, tenuem atque inopem messem effecere, sic, ut multa millia agricolarum, quod frugibus carerent, ad inusitata conficiendi panis ac eduliorum gene.a adigerentur, ex indeque fieret, ut varii denjum pestilentesque morbi vulgo emergerent, quibus maximum pars mortalium promiscui sexus passim interiret. Hist. Lib XXIV.

6 Pestis magna in Transilvania, quae quinque annis duravit. Gyulaffi Lestár.

7 Per idem tempus praeter summam pestilentiae vim passim in Pannonia saevientem prodigia multis in locis visa. Hist. Lib. XXVI.