Laufenauer Károly dr.: Előadások az idegélet világából - Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 63. (Budapest, 1899)

II. előadás. Járványos idegbajok

JÁRVÁNYOS IDEGBAJOK.

49

rajta. Ezzel elérkeztünk a középkori boszorkány-perekbez, melyek nem az akkori rendes bírák előtt folytak, hanem rendszerint kevert bíróság előtt, melynek fele laikusokból, fele egyházi férfiakból állott. A vádlottnak védőt nem adtak, mert a boszorkányságot kivételes bűnténynek tartották. A feljelentést rendesen a boszorkány hozzátartozói tették; például, hogy az illető éjjel elbarangol hazulról, hogy átment

a szomszédhoz és annak gyermeke két nap múlva meghalt; hogy a házi állatok megbetegedtek, vagy hogy jég verte el a vetést. Mindezeket a károkat pedig a boszorkány okozta. Az elfogott boszorkányt most vallatni kezdették. Mindenekelőtt keresték a signum diabolit, azaz tűvel megszurkálták a testét, s ha volt olyan pont, melyen a boszorkány a szúrást nem érezte meg, ez biztos jel volt arra, hogy az illető az ördöggel szövetkezett. Ha az ördög jelét meg nem találták,

I-al'FEnauer, Az idegélet világából.

4

Mágiás tábla.

(Weier János munkájából, 1660. Egyetemi könyvtár.)