Laufenauer Károly dr.: Előadások az idegélet világából - Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 63. (Budapest, 1899)
II. előadás. Járványos idegbajok
5.0 MÁSODIK ELŐADÁS. következtek a további kínzó műveletek. Ilyenek voltak a csípő-vas, vagy a spanyol csizma, a véresre korbácsolás, a kinpad és a szorító nyakláncz. Sokan az embertelen kínzások alatt bevallották, hogy ők boszorkányok, mások, kik — mint ma is előfordul — egész testökön érzéketlenek voltak, mindebből semmit sem éreztek, a legtöbben azonban az iszonyú kínok alatt bizonyos önkívületi állapotba estek s hallgattak; ilyenkor azt mondották a vádlók, hogy az ördög felruházta őket a hallgatás bűbájával. A boszorkányra mért legenyhébb büntetés az országból való eltolonczoltatás volt, másoknak fejét vették, sokat elevenen égettek meg, vagy elevenen temettek el. A boszorkányság tanával azért kellett behatóbban foglalkoznom, mert az az idegesség, melyet a középkorban az ördög művének tulajdonítottak, ugyanakkor járványosán is uralkodott, a mint hogy az idegesség még ma is rendkívül ragadós betegség. Az első efféle idegességi járvány Madridban, a bene- diktínusok zárdájában tört ki. Sokkal nagyobb hatással volt az akkori idők gondolkozásmódjára és a további járványokra a louduni járvány 163 i-ben, az ottani Orsolya-szüzek zárdájában. E járvány története érdemes arra, hogy kissé behatóbban foglalkozzunk vele. Élt az akkori időben Loudun- ben, Francziaországban, egy Grandier Orbán nevű pap, kit szép külsejénél, hatalmas szónoki tehetségénél és előkelő szokásainál fogva társai nagyon gyűlöltek. Névtelen feljelentések érkeztek püspökéhez világias modora miatt, s ez meg is büntette őt, de Grandier fellebbezte ügyét a bordeauxi érsekhez s ez őt felmentette. Majd ellenkezésbe jutott Grandier Richelieu kardinálissal is politikai okok miatt. Mindezeknél fogva oly gyűlöletessé tette magát, hogy társai csak úgy várták az alkalmat, a mikor vesztére törhetnek.
