Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)

Lenhossék Mihály: Santiago Ramon y Cajal

használta, mint Golgi, hanem a születés előttit, ahol a viszonyok még áttekinthetőbbek s a Golgi-eljárás biztosabban sikerül. Cajal érezte, mikor az eddig elhanyagolt módszerrel az első meglepő eredményeket érte el, hogy most elérkezett az ő ideje; a munkának, a produkálásnak lázas vágya, »el prurito de producir« vett rajta erőt, s amint maga mondja, óriási ambíció, hogy nevét híressé, a külföldön is ismertté tegye. Az 1888-as évet tudományos munkássága zenithjének, legszerencsésebb évének (mi ano cumbre, mi ano de fortuna) nevezi. Erre az évre esnek legfontosabb, alapvető felfedezései. »Ezek nélkül szomorúan vegetáltam volna egy kis vidéki egyetemen, ismeretlenül; ezeknek köszönöm, hogy megismerhettem a hírnév gyönyörét, hogy szerény nevem határainkon túl is ismertté lett, s eszméimet a tudósok mindenfelé tárgyalták és magukévá tették«.

Élénken emlékszem arra a nagy feltűnésre, amit a 80-as évek végén s a 90-es évek elején első dolgozatai keltettek. Ezek a közlések a szem ideghártyájának, a kisagyvelő kérgének s különösen a gerincvelőnek finomabb szerkezetére vonatkoztak. Csupa meglepő új tény, csodálatos felfedezés, röviden, világosan ismertetve, feltűnően szép és tanulságos rajzokkal megérzékítve. Hogy ezeket a dolgokat eddig senki se látta ! Pedig a Golgi- inódszer akkor már több, mint egy évtizede rendelkezésre állott. S a legmeglepőbb az volt, hogy ezek a nagy, úttörő felfedezések olyan helyről, olyan milieuből jöttek, ahonnan addig alig szólalt meg a tudomány hangja.

Cajal nagy sikerei 1888-ban kezdődnek; ebben az évben megjelent személyesen is a német anatómusok berlini gyűlésén s bemutatta készítményeit s előadta felfedezéseit. Mindenki meggyőződhetett arról, hogy leírásai, rajzai híven tükrözik vissza azt, amit készítményei mutatnak. Kölliker, a német anatómusok akkori vezére és nesztora, azonnal felismerte a spanyol tudós nagy jelentőségét és tekintélyének súlyával érvényt és elismerést szerzett neki. Egyszerre híres emberré, szokatlanul hangzó neve ismertté lett a tudományos körökben s híre nőttön-nőtt, amint az évek során mind dúsabban kerültek ki intézetéből, keze alól a fontosnál

79