Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)

Lenhossék Mihály: Santiago Ramon y Cajal

lepőbb és egyúttal legértékesebb tulajdonsága a Golgi- módszernek az, hogy nem festi meg a darabban levő valamennyi sejtet, amely esetben az idegsejtek sűrű elhelyezése és nyúlványaik dús összefonódása miatt nem igen juthatnánk vele messzire, hanem a sok sejt közül kiválaszt egyet vagy néhányat és csak ezt vagy ezeket emeli ki, de egész elágazódásukkal együtt, a ma­guk teljességében, fekete színben, világos alapon. A módszert a feltalálója, Golgi már 1873-ban ismer­tette s ettől kezdve alkalmazta is. Érthetetlen, de nagyobb feltűnést az új módszer nem keltett s nagyon kevesen kísérleteztek vele, azok is csekély eredménnyel. Maga Golgi se tudta kellőkép kiaknázni. Az olasz tudós tech­nikai érdemét senki se vitatja el s ezért meg is kapta túlon túl az elismerést és anyagi jutalmat is azzal, hogy 1906-ban Cajallal egyidejűleg neki ítélték oda a Nobel- díj egyik felét. De viszont kétségtelen, hogy módszeré­vel nem ért el nagy' eredményeket. Az idegrendszerre vonatkozó kutatásai, amelyeket eljárásával, a »reazione nera«-val végzett, csak nehány jelentéktelen dologban vitték előbbre ismereteinket, másfelől azonban olyan nagy elvi jelentőségű tévedésekkel voltak át és átszűrődve, hogy a tudomány haladása szempontjából talán haszno­sabb lett volna, ha e kutatások írásba foglalt eredmé­nyei az íróasztal fiókjában maradnak, mert e tévedé­sek megcáfolása felesleges módon energiákat kötött le s megakasztotta a tudomány sima, zökkenés nélküli fej­lődését. Ki beszél ma Golgi »diffúz rosthálózatá«-ról, érző és mozgató idegsejtjeiről és hasonlókról? Golgi csak a hegedűkészítő volt, hangszerén a keze alatt csak hamis hangok szólaltak meg; csak Cajallal került a hangszer olyan művész kezébe, aki belőle zengő dallamokat tudott kicsalni. Előbb azonban a hangszeren még valamit változ­tatni kellett, hogy kényelmesen legyen kezelhető. Ezt is megtette Cajal: módosította, egyszerűsítette az olasz tudós kissé nehézkes eljárását, s ma a Golgi-módszert csak a Cajal-féle módosításban használják. Még fonto­sabb ennél s Cajal sikereinek egyik titka, hogy vizsgá­lati anyagul sem a teljesen kifejlődött idegrendszert 78

Next

/
Thumbnails
Contents