Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Neubauer Gyula: Oswald Spengler
zője a technika, amely a nyugati kultúrában egész gépkorszakot hozott létre. Ebben a géptechnikában a nyugati kultúrának végtelenre való törekvése jut kifejezésre. A gép lesz a gazdasági munka legfontosabb elemévé. Az ember a maga szolgálatára teremtette, de végül is szolgájává lesz. Vele a mérnök jut a legnagyobb szerephez. A civilizációk jellemvonásához tartozik, hogy a pénz mindenek urává akar lenni és a gépet is szolgálatába akarja hajtani. Ez a termelő és hóditó gazdaság küzdelme egymással. A pénz uralmát politikai fegyverével, a demokráciával együtt a cézárizmus töri meg. Ez a vér győzelmes feltörése a pénz ellen. Ha pedig az üj rendet szocializmusnak neveznők, akkor ez a jognak is harca a pénz ellen. * A cézárizmusnak ez a bátortalan kapcsolatba hozása a szocializmussal fényt vet a spengleri cézárizmus igazi természetére is. Minden kultúra életnyilvánulásai párhuzamosak, de az egy fokon állók mégis különböznek egymástól. A nyugati kultúra cézárizmusa tehát nem lehet azonos más kultúrák cézárizmusával. Külön iratában a poroszság és a szocializmus lelki egységét fejtegeti Spengler. Amely pillanatban tehát kapcsolatot teremt cézárizmus és szocializmus között, már helyreállította a szoros összefüggést cézárizmus és poroszság között. És eljutottunk a német nemzeti állásponthoz, mely már a világuralmi törekvésből revánsgondolattá alakult át. A cézárizmus a vér felütközése, a faj, a lélek fellázadása a pénz és a szellem ellen. A pénz, a szellem a civilizáció megnyilatkozása. A vér, a faj és a lélek a kultúra erői. A cézárizmusnak, kései civilizációk termékének tehát a kultúra újjáéledésének kell lennie. Beszél Spengler egy második vallásos korszakról is. így azt kell tehát hinnünk, hogy a cézárizmussal a kultúra újjáéledése kezdődik és ezzel útját vágtuk volna'a romlásnak. De ennek ellentmondana Spengler minden okfejtése másutt. Hiszen művészetekben, tudományokban már 67 5”
