Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)

Neubauer Gyula: Oswald Spengler

nem vezérszavai döntenek. Nem is azzal buknak meg, hogy megcáfolják, hanem hogy megunják őket. A párt, amely a tömegekért alakul, végeredményben szervezetté alakul át s a tömegek a vezérek parancsa szerint cselekszenek. A nagy elméletek sem valók tulajdonképpen másra, mint hogy nagy egyéniségeknek az érvényesülésre létrafokul szolgáljanak. A világboldogítók álmai uralkodó természetek eszközeivé változnak át. Az élet hatalmasságait csak más hatalmasságok dönthetik meg s a pénz elviselhetetlenné vált uralmán csak a vér, a faj feltörése vehet erőt: a cézárizmus.

A gazdasági életben is benne lüktet az egyes kultúrák lelke. A gazdasági létnek is megvan a maga végzete. Ez is élet, nem pedig anyag. Gazdaságot és politikát mégis külön kell választani. Különbségük a legjobban az éhhalál és a hősi halál eltérésében jut kifejezésre. Az előbbiben valamitől, az utóbbiban valamiért hal meg az ember. Amint1) a háború a nagy dolgok teremtője, az éhség a megölője. A gazdaság a történelem magánéletéhez tartozik, a családi életet egészíti ki. Nem lényege a létnek, hanem alapja. A gazdasági létnek elemi jelensége a termelő paraszt. Ezt követi a hódító politika és kereskedelem. Mindakettő szervező képességeket tételez fel és rabló ösztönöket juttat kifejezésre. De a kereskedőben csak az -egyéni szerzés vágya dolgozik, míg a politikában a közérdek. A kereskedés finom parazitizmus kezdettől fogva, terméketlen, gyö- kértelen. A gazdaság a társadalmat osztályokra bontja, de munkásosztály gazdasági értelemben nincsen, csak vezetett, irányított, dolgoztatott egyes tömegek.

A falu szemében az érték: a jószág, a város neki csak piac. A piaccal a város veszi kezébe az irányítást és pedig a kereskedő, aki a cserének urává lesz. Neki az érték a pénz. Vele a pénz lesz a gazdasági élet főhatalmassága és a kereskedő a gazdasági élet ura, akinek a csere szellemi zsákmányt jelent. Minden kultúrának megvan a maga külön pénzgondolkozása. Az antik kultúrában a pénznek mennyisége, a nyugati kultúrában forgalmi szerepe adja meg az értelmét.

A gazdasági életnek a pénzen kívül fontos ténye66