Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Neubauer Gyula: Oswald Spengler
benne arra, hogy a nyugati intézményeket elpusztítsa. Csak azt kell hinnünk, hogy a pszeudomorf orosz kultúra mégse marad csonkán, mert azt mondja Spengler, hogy Dosztojevszkij kereszténységéé a jövő évezred, tehát — a jövő kultúrája a nyugati után az orosz? Erre már nincs felelet Spenglernél, de úgylátszik, hogy ez a gondolata megvan, csak nem meri nyíltan kimondani. A pszeudomorf mágikus kultúrának egy civilizált csökevénye mélyen belenyulik a nyugati kultúra testébe. Ez a zsidóság. Külön fontos probléma a spengleri történelemmagyarázat számára, melyet, úgy mondhatni, ragyogóan old meg a maga alapfelfogása javára. A zsidóság, mint a mágikus kultúra egyik, tehát hazátlan és vallásával meghatározott nemzete, a kései civilizáció, a fellahkorszak idejét éli át, mint a mágikus kultúra általában. Ez magyarázza meg idegenszerűségét mindenütt a befogadó népekkel szemben, melyekkel egymást meg nem ért)k, sőt kölcsönös gyűlöletet éreznek egymással szemben. A nyugati kultúra kezdődő civilizatórikus korszakának életformái a kései civilizáció korszakába eljutott zsidóság számára egy általa már átélt fokozatot jelentenek, melyen tehát könnyebben el tud helyezkedni, mint a csak most hozzáidomuló nyugati nemzetek. A civilizáció előbbrehaladásával azonban el kell vesztenie ezt a helyzeti előnyét s akkor el is fog tűnni, mert hiányzik alóla a talaj, amelybe életerős korában leeresztett gyökérszálai még kiszáradt törzsét is fenn tudnák egyidőre tartani. Elvész vallásával és ghettójával, melyet mindenütt maga csinált magának a saját lelki szükségletéből. A család az emberi lét magva. A férfi csinálja a történelmet, a nő maga is történelem. A férfi történelein- csinálását a nő nem érti meg s amikor a férfiak munkáját magára akarja venni, már tulajdonképpen elvesztette női jellegét. Ennek ellenére a nő a férfi történelem- csinálásának célja, ő a férfi végzete. A történelem a férfi és nő szerint válik két részre, köz- és magánéletre, államra és családra. A nő történelme a nemzedékek sora s a nő és férfi kapcsolatának történeti értelme egyedül a^gyermek. 62
