Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Neubauer Gyula: Oswald Spengler
A történelemnek sincs értelme magában s minden az embertől függ, aki szemléli. Ezért más a történelem minden egyes kultúra tükörképében. Minden kultúra önmagával kezdi és végzi a világot, mint történelmet. Csak amig a többi kultúrában a világtörténelem összeesik az emberiség történetével, addig a nyugati kultúrának végtelenre való törekvése jut kifejezésre abban is, hogy a kettő között már különbséget tesz. A kultúrák történetének párhuzamba állítása után a kultúrák egymással való viszonyait veszi Spengler szemügyre. Hogy mennyire más értelmet nyernek ugyanazok a szavak a különböző kultúrákban, azt a római jogon szemlélteti az arab és nyugati kultúrán keresztül. Az antik jogban csak a pillanatnyi szükségletről és az egyes esetekről van szó s ez jut kifejezésre már a pretori ediktumokkal is. Minden pretor uj jogot teremt. A jogszabályok rendszerbe foglalása már az arab kultúra terméke, Az antik jog még a testek joga, a testetlen jogi személyt már az arab kultúra alkotja meg. A nyugati kultúra jogrendszere még ki sem alakult és ma még túlnyomórészben az élet szükségleteivel nem törődő elvont, elméleti igazságok gyűjteménye, a jogi nyelv filológiája és a jogi fogalmak skolasztikája. Még benne vagyunk az antik fogalmakban tőlük idegen viszonyok között. Ez egyik föladata a jövőnek, hogy a nyugati jogot a gyakorlati szükségletekből s a nyugati kultúra szelleméből megteremtse. A kultúrák párhuzamosságának legkifejezőbb tünete a falu és a város szerepe az egyes kultúrákban. Ez a rész talán a legfinomabb és a legszebb Spengler munkájában, annyi szín, annyi elevenség, annyi melegség van benne. Az eredetében nomád ember kóborló állatból növénnyé válik, gyökeret ver, mihelyt fölépíti házát és paraszt lesz belőle. Ami neki a ház, az a kultur- embernek a város. A világvárosokkal, a civilizációval az ember újra nomáddá változik vissza, intellektuális nomáddá. A paraszt: örök paraszt, ő az örök ember. Történetiden. A falu kivüláll a világtörténeten, mert az várostörténet. A város szellem és pénz, mely eszközből hatalommá lesz. A világváros, a civilizáció fészke áll 58
