Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Harsányi Kálmán: Jules Henri Fabre
dulatlanná merevíti a teste nagyságát néha többszörösen is felülmúló csigát. Állandóan csigával él, pontosan tudja hát, hol kell megszúrnia; türelemmel lesi a kínálkozó legjobb alkalmat s nem véti el a dolgát sohasem. Ügyesnek, villámgyorsnak kell lennie, mert a csiga sokszor van olyan függő helyzetben, hogy a leggyöngébb kívülről kapott lökésre, vagy izmainak legcsekélyebb összerándulására lezuhanna s lehetetlenné tenne minden további támadást. Úgy kell tehát a dolgát intéznie, hogy a csiga izomműködése abban a szempillantásban megszűnjék. Ez meg is történik, még pedig olyan hirtelenséggel, hogy a kísérleti üvegedényt fedő üvegtetőn alig-alig megtapadt csigának még annyi ideje sem marad, hogy tapadó izmait elernyessze s zuhanással meneküljön a halálos veszedelem elől. Azonnal tehetetlenné merevedik s villámütöttként dermed meg helyzetében, bármilyen lett légyen is az a helyzet. Mi tulajdonképpen az a virus specialis, mely ilyen hirtelen és hosszantartó hatásra fyépes, egyelőre még földerítetlen, de kellő kémiai eljárásokkal kétségkívül meg lesz állapítható. És ha csakugyan megállapítható, úgy bizonyára nagy okulására szolgálhat majd a modern sebészetnek is, mely még ma is a következményeiben oly káros chloroform és éther belégzésével érzéketlenít, korántsem oly gyorsan és tökéletesen. A szentjánosbogár vírusának semmi káros utókövetkezése sincsen. Hatása oly erős, hogy ritka erejű csiga kell hozzá, hogy már huszonnégy óra múlva felocsúdjék az elkábítás után, de ha csak napok múltán ocsúdik is föl, nyoma sem mutatkozik rajta semmi változásnak: éppen úgy táplálkozik s ugyanolyan eleven, mint a szúrás előtt volt. Természetesen csak akkor, ha idején kiszabadítjuk a kíméletes ragadozó hatalmából, mely mihelyt ellenfelét mozdulatlanná dermesztette, hamarosan hozzáfog, hogy különleges pepsziniével folyékonnyá tegye s kényelmesen szürcsölgetve kiígya a héj csészéjéből az utolsó cseppig. Fabre eléggé kémikus hozzá, hogy még ez a pepszin is foglalkoztassa. Leghevesebb erejűnek különben a kék húslégylárvák pepszinjét találja, mely sokszorosan hatá26
