Kunoss Endre: Dajkakönyv (Pest, 1843)
Első rész. Testi gondviselés
16“ megfelelő legyen j azaz télen — s általában hideg évszakokban — eléggé meleg , nyáron pedig elég szel- lős. Szükség továbbá; hogy mind kelméje, azaz szövete a mellybül t. i. készül, mind szabása, mind varrása és idoma legegyszerűbb legyen ; a testet semmiféle mozgásban , vagy foglalatoskodásban ne akadályozza , tehát se szűk, se rövid. Jegyzet. Ruha tisztesség — szokták mondani apáink;, és igen helyesen. A ráhárul gyakran megismerhetni annak belsejét, ki azt viseli. Szorgalmas, ügyes, iparkodó s mellette józan életű ember mindig szerezhet munkája által annyit, hogy magát sorsához illőleg becsületesen ruházhassa. Neki tehát méltán tisztesség az ő ruhája. Nem szükség pedig , hogy az ember testén egyik új ruhát a másik új érje ; az újdonságot nagy mértékben pótolja a tisztaság , s ha igaz az, hogy nem lehet mindenkinek új öltözete — szintolly igaz , hogy tiszta mindenkinek lehet. Nem szükség továbbá , hogy az öltözködés czifrálkodásbul álljon, melly különféle bűnökre vezethet. Mi különösen a gyermekek ruházatát illeti, erre nézve a régiek okosabban gondolkoztak mint sokan jelenleg. A gyermekeknek ugyanis meg volt sajátszabásu ruhája, melly szerint egyformán volt varva minden öltözetük; czifrázat, fodor, csipke, rojt s más egyéb, soha nem használtatott. Most a gyermekekbül majmokat vagy bábokat csinálnak azon nevetségig czifra öltözetekkel, mellyekbe őket bujtatják. A gyermekeknek legnagyobb ékessége az egyszerűség , és tisztaság. Ruhájáért egyébiránt soha sem beli diesérgetni a gyermeket; mert ez könnyen hiúságot ébreszt benne. Milly következései lehetnek a helyes vagy helytelen ruházkodásnak? A helyes ruházkodásnak, midőn t. i. sem melegebben , sem hüsebben nem »öltözünk mint az időjárat megkívánja, testi izmosodás, erősödésa következése, melly szerint semmi egykönyen meg n. márthat , ?
