Kőrösi József dr.: A himlőoltás véderejéről (Budapest, 1897)

Függelék

62 közegészségi tanulmányomban feltalálható, és ennek mai napig tartó folytatásaiban folyton ismétlődik. A sok évi észlelés alatt összegyűjtött tapasztalatokat 1883-ban a berlini hygieniai congressuson adtam elő,1 minek következtében Gruber tanár úrral polémiát is kellett folytatnom.1 2 Ezen polémia alkalmával történt először, hogy kifejezést adtam abbeli reményemnek, miszerint az alkalmaztam új módszer által még több, eddig megoldhatatlannak tekintett kérdést és ezek között a himlőoltási statisztika problémáját is meg lehetne oldani. Nem áll tehát Lorinser úrnak azon insinuatiója, mintha ezen módszert csak most és csak azért találtam volna fel, mivel az újabb időben kezdett himlőoltási kritikai munkáim „a kivánt hatást elő nem idézték“. A mi pedig ezen kritikát és különösen annak az anti- vaccinatorok állításai ellen intézett részét illeti, ez az ügy a következőkép áll: Midőn 1885-ben az oltási statisztikát tanul­mányozni kezdém, első kötelességemnek tartottam, hogy az antivaccinatorok statisztikai anyagával és érveléseik tartalmával megismerkedjem, mi mellett kötelességül tűztem ki magam­nak a fontosabb munkáikban említett állításaikat lehetőleg azok forrásáig megvizsgálni. Ezen forráskritikát Lorinser, Vogt, Reitz, Keller és Hermann orvosok munkájával szemben alkal­maztam és ez úton jutottam azon felette meglepő eredményekre, melyeket különböző helyeken közzétettem.3 Lorinser úr azt állítja, hogy ezen munkáknak nem volt meg a „kivánt hatásuk“, de homályban hagy minket az iránt, hogy ez alatt mit ért Öt éve múlt, hogy az előbb említett iratomban Lorinser- nek oltásellenes állításaival szemben kimutattam, hogy az ő 1 „Ueber den Einfluss dér Wohlhabenheit und der Wohn­verhältnisse auf Sterblichkeit und Todesursachen.“ Stuttgart 1885. 2 Lásd a Wiener Medicinische Wochenschrift 1885-diki évfolyam 51—53. számát és az 188G-diki évfolyam 14—18. és 22 - 24. számaiban közzétett viszonválaszt. Válaszom különlenyomatban is megjelent. (Armuth und Todesursachen; ein Beitrag zur Methodologie der Statistik. Bécs 1886.) 3 Első ízben a magyar közegészségi egyesületnek 1887. ápr. 28. ülésében tartott előadásomban (lásd az Orv. Hetilap 25. számának köz­egészségi mellékletét; német fordításban: „Die Wiener impfgegnerische Schule und die Statistik“ különlenyomat a „Deutsche Viertel]ahrschrift für öffentliche Gesundheitspflege“ ez. folyóiratból. Braunschweig 1887). Másodsorban a nemzetközi orvosi congressusnak washingtoni ülésszakához benyújtott emlékiratomban, valamint a „Kritik der Vaccinations-Statistik“ czimű munkámban. Ide számítom még a tíz évvel rá megjelent „Die Pockenstatistik der österreichischen Staatsbahngesellschaft; ein Beitrag zur Kritik der Vaccinations-Statistik“ (Braunschweig, Vieweg & Sohn 1896) czimű tanulmányomat, melyben Keilernek hamisításait immár okmányszerüleg is megállapitbatám.

Next

/
Thumbnails
Contents