Kőrösi József dr.: A himlőoltás véderejéről (Budapest, 1897)
Függelék
59 Ezt a kifogást minden alapot nélkülözőnek kell jeleznem. Ha a gyermekek gyakorisága oltottak és uemoltottaknál különböző és ha ennek következtében az oltott és nemoltott tömegek statisztikai jelenségei egymással közvetlen össze nem hasonlíthatók, úgy a helyes statisztika feladata oly anyagot teremteni, mely ezen zavaró tényező kiküszöbölését lehetővé teszi. Ez az én statisztikámban lehetséges: abban nemcsak a csecsemőket, de még az öt évig való gyermekeket is tetszés szerint beszámíthatjuk vagy kihagyhatjuk és így a fentebbi követelésnek eleget tehetünk. Lehet, hogy a gyermekkor egyes éveinek külön megfigyelése tán még újabb benső változásokat fog kideríteni; ezeknek kutatása azonban feladatom körén már kívül esett. Hiszen a statisztikai vizsgálódás sok mindenfélére terjedhet ki. Ha azonban valamely statisztikai munka helyességét előbb attól teszik függővé, vájjon lehet-e abból a gyermekkor eseteit kihagyni, azután pedig — ha valaki ezen követeléseknek megfelelt — ugyanazt a munkát megint azért mondjuk helytelennek, mivel az imént kihagyott tömeget még sem, vagy nem elég részletesen vizsgálták, ez mégis sok és csak úgy magyarázható, hogy az illető vagy saját kritikai teljhatalmát, vagy az iró türelmét túlbecsüli. Ha azonban Lorinser igazgató úr azon nézeten van, hogy az 5—20 éves betegek is még gyermekeknek számítandók és ezeknek a statisztikai anyagba való elegyedése a helyes következtetést zavarja, vájjon miért vonakodik a tábláimban nyújtott anyagot úgy felhasználni, hogy az 5—20 éves „gyermekeket“ egyszerűen kihagyja és csakis a 20 éven felüli korosztályokat, a melyek ellen pedig kifogásai nincsenek, hasonlítja össze egymással? így például könyvem 124. oldalán ki van mutatva, minden korosztálynál mennyivel emelte tisztán az oltás mulasztása a hiralőbetegedés veszélyét. Például a 20 — 30 évesek osztályában kétszeresére stb. Itt már csak nem lehet szó gyermekekről? Az oltottak pedig minden korosztályban egyaránt jobban vannak védelmezve. Ha tehát Lorinser, az oltás ellenzőinek hivatott képviselője, az én módszerem használhatósága ellen ennél komolyabb kifogást emelni nem tud, úgy e/.zel részemről, megvallom, teljesen meg vagyok elégedve. * Az észlelés és feldolgozás módszerének kritikája után következik még egy kifogás a használt anyag megbizhatósága ellen. Szerintem u. i. az elhalt ncmoltott közül 3ti4/iooo rész- halt volna el csupán himlőben: ezt a magas arányt L. valószínűtlennek tartja. Ennek erősítésére idéztetnek statisztikai adatok Angol- és Csehországnak praevaccinatorikus korából, melyekből kitűnnék, hogy ott a himlőhalottak száma sohasem tett többet mint
