Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)

Stern R.: A húgyszervek betegségei

‘■24­Stern, nál, tubcrculosisnál, olykor pedig az összes többi, itt föl nem sorolt lertőző betegségeknél. A vesebeli folyamat foka és kiterjedése igen nagy mértékben változó : a hámsejtek kisfokú és teljes restitutióra képes bántalmától, amelyet az ú. n. lázas fehérjevizelés okának kell tekintenünk, egészen a legsúlyosabb haemorrhagiás vesegyu- ladásig. Bő vérzésekkel járó eseteket (vörös vérsejtek felhalmozódása a glo- merulusokon belül, a húgycsatornákban és közöttük, vérhengerek az utób­biakban, — a vérzések nagyobb kiterjedés esetén puszta szemmel is lát­hatók) haemorrhagiás vesegyuladásnak nevezünk. A haemoglobinu- rias vesegyuladásnál (1. kóroktan és tünetek) sokszor hamioglobin-hen- gerek tömeszelik el a húgycsatornácskákat. A többi szerveken észlelhető kórbonctani lelet (vizenyő, szívbeli elvál­tozások stb.) a klinikai tünetek leírásából tűnik ki. Némely fertőző betegségnél a nephritis úgy az időbeli jelentkezése, mint részben a górcsövi elváltozás tekintetében bizonyos sajátszerűséget mutat. L. különösen a vörheny, cholera, hasi hagymáz tárgyalásánál a heveny fertőző betegségek fejezetében. A syphilisről, mint a heveny vesegyuladás okáról 1. 43. óid. Valószínűleg genyedések (pl. furunculusok, kiterjedt nedvedző ecze- mák) is nephritist okozhatnak, anélkül, hogy súlyos általános fertőzés tü­neteit hoznák létre. A vesegyuladásnak fertőző betegségek lefolyása alatt és után való létrejöttét a mérges baléteriumtermékeknek (toxinoknak) a vesék által való kiválasztására vezetik vissza. Némely fertőzéseknél ugyan maguknak a pathogen mikroorganismusoknak kiválasztása is ki van mu­tatva, ámde a vesékre való káros hatásukat ilyenkor is túlnyomóan toxi­kusnak kell tekintenünk. Kivételesek azon esetek, melyekben a mikro- organismusok tömeges ljajszálemboliákal és thrombosisokat hoznak létre; ilyenkor azonban többnyire genykeltő mikroorganismusok hatása érvé­nyesül (1. genyes nephritis). Egyes esetekben heveny, nem genyes vese- gvuladásnál bőven találtak mikroorganismusokal a- vizeletben anélkül, hogy a fertőzésnek más localisatiója ki lett volna mutatható. 2. Mérgezéseknél. A vesék elfajulását, részben pedig gyuladását is számos méreg és gyógyszer tudja előidézni ; itt csak a legfontosabba­kat említjük : ásványsavak, phosphor-, arsen-, ólom- és higanyvegyü- letek, oxalsav, chloroform ; továbbá kalium chloricum (1. lejebb a haemoglobinuriás vesegyuladásnál), kőrisbogárkészítmények, terpentin­olaj (e két utóbbi külső alkalmazása esetén is), salicylsav, sulfonal (saját észlelés) ; külső alkalmazásnál továbbá kátrány- és naphthol- vegyületek, pyrogallussav, sok antisepticum, így carbolsav, sublimat, jodoform. Különösen érzékeny a vese, amint a sebészek tapasztalatai mutatják, a fer­tőtlenítő szerekkel való közvetlen érintés iránt. Az alkoholnak a heveny vesegyuladás kóroktanában való szerepét illetőleg még további tapasztalatok szükségesek. A testben visszatartott vagy kóros körülmények között képzett toxikus anyagok is előidézhetik a vesehámsejtek elhalását és heveny nephritist. (Pl. veseizgalom ikterusnál, mely hosszabb fennállás ese­

Next

/
Thumbnails
Contents