Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1908)
Müller F.: A légzőszervek betegségei - Gégebetegségek
A légzőszervek betegségei. 207 amely többnyire a fül felé sugárzik ki ; gégetükörrel való vizsgálatnál a megfelelő helyen körülírt, terjedelmes pírt és duzzanatot látunk. A gyógykezelés, genyes üreg létrejötte esetén, ennek megnyitásában áll, esetleg az ellökődött porcot is eltávolíthatjuk. Bujakóros perichon- dritisnél higanykúra gyógyulást hozhat. A gégetuberculosis csak ritkán elsődleges, többnyire már előbb fennállott tüdőgümőkórhoz csatlakozik. A gümőkór a gége minden helyén megtelepedhet, bizonyos előszeretettel támadja meg a hátulsó gégefalat és hangszalagokat. Azon helyeken, ahol a nyálkahártyában giímök képződtek, ez beszűrődött és piros, néha a gümők is szürke, később sárgás kölesnyi csomócska alakjában áttűnnek. A gümők elsajtosodása és fekélyes szétesése folytán fekély képződik, amely ha a hátsó gégefalon székel, tátongó hasadékként jelenik meg sáncszerű, megvastagodott szélekkel vagy petyhüdt polypusszerű sarjakkal. A fekélyek szürkésfehér alappal és rágott szélekkel bírnak. Ha a fekélyek a kannaporcon ülnek, csakhamar perichondritist és a hangszalag mozdulatlanságát okozhatják ; ha a hangszalagokat támadják meg, ezek megvastagodottaknak és mintegy megrágottaknak látszanak. A hang ilyenkor érdes és mély, a köhögés hangtalan és fájdalmas. Az álhangszalagok és a gégefedő is nem ritkán fekélyződöttek. Az epiglottison, az aryepiglotticus redőkön és a hátsó garatfalon néha diffus gümős beszürődés található, amelynél e képződmények kisujjnyi vastagságra duzzadhatnak meg. Ilyenkor heves nyelési fájdalmak állnak fenn, amelyek a fül felé sugároznak ki és a szegény betegek táplálkozását csaknem lehetetlenné teszik. A larynxtuberculosis vagy gégegümőkór többnyire rekedtségben, köhögési ingerben és fájdalomban nyilvánul ; azonban tünetek nélkül is lefolyhat és csak gégetükrözéssel mutatható ki. A tüdőgümőkóros eseteknek mintegy egyharmadában fordul elő és kórjóslatát jelentékenyen rosszabbá teszi. A gégetuberculosis gyógykezelése nem oly teljesen kilátástalan, mint előbb hitték. A gégetükör segítségével a gümős fekélyeket erős tejsavval (tejsav 20—60% vizes oldata) alaposan bedörzsöljük. A fekély alapja éles kanállal kikaparható és kitisztítható. Ha a fájdalmak igen nagyfoknak s különösen nyelési panaszok állnak fenn, a gége- bemenetet 10%-os cocainoldattal kell ecsetelnünk vagy orthoformot befújnunk. A syphilis ritkán támadja meg a gégét a secundser szakban ; ilyenkor széles papulák alakjában fejlődik; gyakrabban találhatók syphili- tikus gégemegbetegedések a tertiser szakban és syphilis hereditaria tarda esetén. Körülírt vagy inkább diffus piros beszűrődések (gummák) keletkeznek, amelyek gyakran gyorsan szétesnek terjedelmes élesszélű és szalonnás alapú fekélyekké. Előszeretettel támadják meg az epiglottist és olyannyira elroncsolják, ‘hogy a gyógyulás után többnyire csak keskeny csonk marad vissza. Az elülső gégefalon és hangszalagokon is előfordulhatnak ilyen fekélyződések és oly kiterjedt hegképződéssel és összenövéssel gyógyulhatnak, hogy a gégelumen nagyfokú szűkülése és ezáltal légszomj jön létre; néha ezért tracheotomiát kell végezni és a betegeknek trachealis canulet kell állandóan hordaniok. A luetikus perichon-
