Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1908)
Romberg E.: Heveny fertőző betegségek
Heveny fertőző betegséyek. 5 kísérlettel nem érünk célt. A baktériumok t. i. a különböző állatfajokkal szemben rendkívül különböző virulentiát mutatnak. Azon streptococcus pl., amely egy embert az általános sepsis kórképével a legakutabb módon megöl, ugyanakkor egy tengeri malacra nézve teljesen veszélytelen parasita. így lehet valaki diphtheriás bacillusok hordozója és fogékonyabb egyénekkel szemben még a fertőzés közvetítője is. holott ő maga teljesen gészséges : a baktériumok rá nézve nem virulensek. Az orvos tehát egy kóreset megítélésénél mindig a beteg vizsgálatára van utalva. Csak a meglévő változások foka és minősége engedi a fertőzés súlyosságát megbecsülni és a kezelésre alkalmas intézkedéseket megtenni még oly betegségeknél is, melyeknél specifikus gyógy eszközök állnak rendelkezésre. A pathogen baktériumok kimutatása megerősítheti a betegség diagnosisát; néha csak az teszi egyáltalán lehetségessé, de nem helyettesítheti a betegvizsgálatot. Ez majdnem magától értetődőnek tűnik fel; ámde nem rég múlt el az a korszak, amelyben valamely betegség felvételére a pathogén csíroknak egy embernél való kimutatását elegendőnek tartották. Azon eszközök ismerete, amelyekkel a baktériumok a test ártalmára válnak, a bántalmazás mikéntjének kikutatására is vezetett. A baktériumoknak és mérgeiknek támadó pontjai, iigylátszik, mindig magtik a sejtek. A vér és nyirokfolyadék csak a káros anyagok átvivője. A mérget faja és mennyisége szerint különböző gyorsan vagy lassan veszik fel a sejtek és, úgylátszik, igen erősen megkötik. Felvételétől kezdve bizonyos idő telik el addig, amíg a mérgezési tünetek kifejlődnek ; ezen tényt talán legjobban azon felvétel magyarázza meg, hogy mindenekelőtt egy bizonyos méregmennyiségnek kell meggyűlnie a sejtekben, míg az észrevehető hatások fellépnek vagy a vegyi folyamatnak, — a milyennek ezen mérgezéseket elképzelhetjük, — bizonyos időre van szüksége, hogy kifejlődjék. Igen érdekes körülmény, hogy a bakterium-mérgeknek bizonyos sejt- csoportokkal szemben kifejezett affinitásuk van. így a tetanusszal mérgezett szervezetben mindenhol szabad tetanus méreg mutatható ki, csak a méreg támadáspontját képező központi idegrendszerben nem ; itt szorosan a sejtekhez van kötve (Ransom). így köti meg a diphtheriamérget egyebek között a szív is. ahol az káros hatásokat okoz (Rolly Gottlieb vezetése alatt) oly időben, midőn a vérből már teljesen el is tűnhetett. Az emberi fertőző betegségeknél is különböző hosszú idő telik el a kórokozóknak a testbe való hatolása és a betegség első jelenségei között. Ezen lappantjási idő (incubatio) hossza egynéhány óra (a legakutabb sepsisnél) és több hónap (lyssánál) között ingadozhat ; legtöbbször átlag —12 napig tart. Az általános megbetegedés első kezdete és az egyes szerveknél beálló, észrevehető tünetek között megint hosszabb idő telhet el és így egyes elváltozások pl. a környéki idegeken, a szíven, a veséken, néha csak a tulajdonképeni fertőzés lefolyása után, mint utóbetegségek jelennek meg a reconvalescentia idejében. Az összes fertőző betegségeknél közös kórjelensécjek közül itt csak röviden a legfontosabbakat tárgyalhatjuk. Első helyen a láz említendő. Láz alatt a testhőmérsék emelkedését értjük, amely együttjár az anyagcsere jellemző elváltozásaival. Normális viszonyok között a testhőmérsék nyugodtan viselkedő embernél nem haladja túl a 37-2—37'3° C-t a hónaljban vagy 37’5—37 6° C-t a végbélben.
